A Napi Gazdaság hétfői számának cikke
Olyan szűk kormányzati struktúrában, amilyenben a magyar kormány dolgozik, természetesen nagy jelentősége van a személyi változásoknak − kommentálta lapunknak a változásokat Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem tanszékvezető tanára. A volt ipari miniszter, illetve jegybankelnök szerint érdekes helyzetben veszi át a gazdaságpolitika irányítását Varga Mihály, hiszen választási szakasz jön, miközben a gazdasági mozgástér kicsi. Ráadásul a magyar gazdaság teljesítménye huzamosabb ideje harmatos, utoljára 2006−2007-ben volt érdemi növekedés, igaz, annak ára az önkormányzatok, az állam és a háztartások eladósodása volt.
Bod szerint lehet ugyan folyamatosan visszamutogatni, ám jól látható, hogy az Orbán-kormány, benne a most a jegybank élére kinevezett Matolcsy György, 2010 óta már több gazdaságpolitikai irányt próbált − eredménytelenül. 2011-ben megbukott az ösztönzésre, a növekedésre alapozott gazdaságpolitika, az elmúlt év pedig egyértelműen a megszorítások éve volt, ami komoly visszaesést okozott. A beruházások mélypontra jutottak, de a volt jegybankelnök szerint még nagyobb gondot okozhat, ha az állam próbálna forrásokat biztosítani az ösztönzésre. Az MNB devizatartaléka ott van jó helyen, ahol van − fogalmazott Bod Péter Ákos −, a tartalék funkciója az, hogy tartalék legyen. 2008-ban mindennél jobban bebizonyosodott, hogy mennyire szükség van (lett volna) stabil hátországra.
Új kezdeményezésekre, új tervek kidolgozására nincs idő − vélekedik a korábbi ipari miniszter, aki szerint Varga Mihálynak legfeljebb verbális lehetősége lesz arra, hogy új irányokat tűzzön ki, miközben csak arra lehet számítani, hogy az EU várt kilábalása megindul, ami magával húzhatja a magyar gazdaságot is. Bod Péter Ákos felhívta a figyelmet: 1991 óta nem volt példa arra, hogy egyetlen politikai erő állítson minden posztra jelöltet a jegybankban − ez az új helyzet még újabb kérdéseket vethet fel.
