Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Napi Gazdaság pénteki számának cikke
Egyre érdekesebb helyzetet teremt az élet a devizahitelekkel kapcsolatos eljárásokban. A múlt év végén a Fővárosi Bíróság egy ítéletében semmisnek mondott egy szerződést, mert a hitelt folyósító bank a szerződés teljeshiteldíj-mutatójában (THM) nem tüntette fel külön költségként az árfolyamrést. Ugyanakkor a múlt héten a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) a nagy port felvert \"árfolyamréses\" bírósági ítélettel azonos tényállás mellett merőben ellentétes tartalmú döntést hozott.
Az eljáró tanács álláspontja szerint a hitelintézeti törvény (Hpt.) és a THM-rendelet a szerződés megkötésekor hatályos rendelkezései az árfolyamrést nem határozták meg költségként, így annak összegét vagy százalékos mértékét nem kellett feltüntetni a szerződésben. A THM-rendelet szerint a mutató számításánál a devizavételi és devizaeladási árfolyam alkalmazásával kifejezett forintösszegek szerepelnek, ennek alapján a PBT szerint az árfolyamok közötti különbözet egyébként szükségképpen szerepel a THM-számításban. Ebből azonban a testület szerint nem következik az, hogy a Hpt. által meghatározott költségnek minősülne.
Összeül a munkacsoport
A két ellentétes döntés miatt szükség volna arra, hogy (joggyakorlati állásfoglalással) alapvető kérdésekben az arra illetékes testületek egységes álláspontra jussanak.
E tekintetben akár üdvözlendőnek is tartható Doubravszky Györgynek, a pénzügyi jogok biztosának azon javaslata, hogy háromoldalú szakmai munkacsoport tárgyaljon a devizahitelesek gondjainak megoldásáról. Az ombudsman a tárgyalásokra a kormány, a Magyar Bankszövetség és a civil érdek-képviseleti szervezetek három-három szakértőjét hívná meg. A biztos elsőként annak tisztázását javasolja, hogy devizahitel vagy devizához kötött forinthitel sodorta-e kilátástalan helyzetbe az érintett adósokat − ami a legnagyobb vitatéma, annak ellenére, hogy mind ez idáig hivatalosan egyetlen esetben sem kérdőjelezte meg sem a PSZÁF, sem a PBT, sem a bíróságok, hogy az érintett hitelek mögött valódi devizamozgás volt.
A pénzügyi jogok biztosa bízik abban, hogy a bankok, az állam és a civilek háromoldalú szakmai egyeztetése hozzájárul ahhoz, hogy megmentsék a devizahitelezés miatt pénzügyi összeomlás szélére került közel 170 ezer családot − áll a közleményben. A Nemzetgazdasági Minisztérium közölte, jó lépésnek tartja a háromoldalú szakmai munkacsoport összehívását − a tárca napokon belül kijelöli a tárgyalásokért felelős szakértőt.
Tárgyalás \"lezsírozva\"?
A háromoldalú tárgyalások előtt érdekes helyzetet teremt az, hogy az NGM szervezetén belül elhelyezkedő biztos korábbi társadalmi szervezete, a Hiteltársulás Facebook-honlapján arról ír, hogy belátta, hogy amit a törvénymódosításokról, a közérdekű keresetekről, a számlavezetési kondíciók vizsgálatáról ígért, az már elkésett. Gyorsabb megoldásra van szükség.
\"Van egy konkrét javaslatom, amivel már idén rendezni lehetne a devizahitelek ügyét. Gyors, egyszerű és igazságos megoldással. (...) Amennyiben a civilek és az állam egyezségre jut, a megoldás garantált\" − írja. A fenti mondat kapcsán sokat sejtet − és a háromoldalú tárgyalások komolyságát kérdőjelezi meg −, hogy javaslatáról Doubravszky György tegnap már egyeztetett Matolcsy Györggyel.
