Mélyült a lemaradásunk a válság alatt és most sem tudunk növekedni - fogalmazott Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető tanára a HBLF XII. pénzügyi csúcstalálkozóján. Megjegyezte: közel egy évtizede, 2005-ben volt utoljára érdemi növekedés a magyar gazdaságban. Miután ilyen hosszú pangást nem lehet egy tényezőre - a bankokra, hitelekre vagy a külső sokkokra - visszavezetni, nem egyszeri megoldásokkal kell azt kezelni. Aláhúzta: fontos volna, hogy a kezdődő európai kibontakozás ne kerülje el a magyar gazdaságot.
Erőltetett, 4 százalék körüli növekedési ütem jellemezte a 2002-2006 közötti időszakot úgy, hogy a fenntartható ütem 2 százalék lett volna - mondta Mellár Tamás, a KSH korábbi elnöke. Szerinte ez volt az eredendő bűn, ez indította az eladósodási folyamatot és a fékek akkori behúzása óta nem talált magára a magyar gazdaság. Jelenleg a fenntartható növekedési pálya már 0 százalék körül van, így a következő két-három évben sem várható növekedés, mert nem tudjuk kiépíteni azokat a kapacitásokat, amelyekkel vissza lehetne térni az 1-2 százalékos szintre. Egy-két százalékos növekedést ez előtt is ki lehet sajtolni a gazdaságból, de csak az egyensúly rovására - figyelmeztetett Mellár hozzátéve, hogy ha szeretnénk a 3 százalékos hiánycélon belül maradni, annak növekedési áldozatai lesznek. Mindez a magyar gazdaság szerkezete miatt van, ami képes arra, hogy 2-4 százalékos növekedést produkáljon az egyensúlyi problémák éleződése nélkül.
Mellár - a lapunkban megjelent írásához hasonlóan - ezúttal is hangsúlyozta: mély szerkezeti átalakításra, mégpedig a nagy elosztási rendszerek és a termelési szektor átalakítására lenne szükség úgy, hogy a magas hozzáadott értékű, illetve az alacsony importszükséglet mellett és magas exportértéket termelő iparágak kerüljenek előtérbe. Mindemellett a közgazdász szerint a külföldi tulajdonú cégekkel öt évre szóló megállapodást volna célszerű kötni, hogy az elvonások fixálása fejében minél jobban járuljanak hozzá a beruházásokhoz és a foglalkoztatáshoz, valamint új foglalkoztatási-szakképzési rendszert dolgozna ki. Emellett minden járásban, kistérségben helyi gondolkodást indítana be, illetve külön fokuszálna az megújuló energiára.
Ötletdúsan oldotta meg a kormány azt, hogy a jövedelmeket terhelő adókat csökkentse, a fogyasztást terhelőket pedig növelje - ismerte el Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő. \"Közművezeték-adót soha nem tudtam volna kitalálni, pedig adózástörténettel is foglalkoztam\" - jegyezte meg ironikusan Vámosi-Nagy. Az adószakértő kiemelte: a közmű- és tranzakciós adó előnye, hogy nem eltitkolható, viszont mint minden adó, végső soron - akár úgy, hogy az érintett cégek elbocsátásokat hajtanak végre - a lakosságot érinti.
Az egykulcsos szja és az adójóváírás kivezetése mindemellett antiszociális lépés volt, de az adórendszer átalakítása makroszempontból sem jó, hiszen befektetőellenesek, mert a beruházásokra képes ágazatokat terhelik az újabb elvonások. Ezek a lépések recessziós időszakban kifejezetten veszélyesek, míg fellendülés idején egy egykulcsos adórendszer is jobban eladható lenne, talán egy vagyonadóval megspékelve - fogalmazott Vámosi-Nagy, aki bevallotta: \"a jövedelemadóban mérsékelt progresszió és a vagyonadó alkalmazása híve vagyok\". A Bajnai Gordon volt miniszterelnök által szorgalmazott adóalkotmány kapcsán megjegyezte, már van ilyen, pénzügyi stabilitási törvénynek hívják, igaz, az utóbbi időben - neve ellenére - kétszer is módosították.
