A nemzeti fejlesztési tárca közbeszerzési szakterülete szerdán Budapesten civil szervezetekkel egyeztetett az átláthatóság további növelését célzó lehetőségek felmérése érdekében - írták. Az NFM dokumentuma szerint az elektronikus nyilvántartások kötelező elfogadása, a benyújtandó igazolások számának csökkentése és az alkalmassági követelmények teljesítésének megkönnyítése azt a célt szolgálta, hogy minél egyszerűbb legyen a pályázati részvétel. A közbeszerzési piac szereplői, a megrendelők és a vállalkozók a tanulási folyamat eredményeként egyre gyakorlottabban élnek az új szabályozás lehetőségeivel.
Az NFM közölte, hogy tavaly az új törvény alapján indított tíz közbeszerzési eljárásból nyolcban hazai kis- és középvállalkozás (kkv) nyert. A nemzeti eljárásrendben lebonyolított tendereken ez az arány meghaladta a 90 százalékot. Az NFM közleménye szerint az új közbeszerzési rendszer részeként - Magyarországon először - két ellenőrzési rendszer is kiépült már az új törvény hatályba lépése előtt, 2011-ben.
Kitértek arra, hogy az uniós és a hazai költségvetési forrásokból megvalósuló közbeszerzések teljes és több szempontú vizsgálatának célja többek között a túlzott mértékű és a versenyt korlátozó alkalmassági előírások visszaszorítása, az igazolási módok szabályszerű előírásának támogatása. Az előzetes és a folyamatba épített ellenőrzés mellett az új törvény hatályba lépésével a Közbeszerzési Hatóság a korábbi gyakorlat szerint ismét előzetesen ellenőrzi a közbeszerzési eljárásokat megindító hirdetményeket.
A fejlesztési tárca a szakmai konzultáción szervezetek széles körét (például a Transparency International Magyarország, a Társaság a Szabadságjogokért, a K-Monitor, a Joint Venture Szövetség, az atlatszo.hu, a BCE Korrupciókutató-központ és a Budapest Intézet képviselőit) hívta fel arra, hogy tegyenek javaslatokat írásban is a közbeszerzési rendszer további átalakítására.
Az NFM álláspontja szerint a közbeszerzési gyakorlat nem kizárólag jogalkotással alakítható. A közbeszerzés szereplőinek megfelelő tudatosságán is múlik, hogy általánosabbá válhat-e az alapos tervezés-előkészítés.
A költséghatékony beszerzés egyik előfeltétele a verseny minél teljesebb biztosítása, a jogszerű eljárás az ajánlatkérő legelemibb érdekét, a hatékonyságot is szolgálja - olvasható a tárca közleményében.
