Ha a magyar államháztartási deficit tartósan évi 2,8 százalék lenne, vagy az alatt maradna a GDP-hez mérten, és a gazdaság bővülne, akkor a maastrichti kritériumok által előírt mértéket, a 60 százalékos szintet a magyar államadósság a bruttó hazai termékhez viszonyítva 2026-ban érné el - mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke, aki a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) elnöke is az MKT és a Tas Kiadó közös rendezvényén. A magyar államadósság csökkeni fog az IMF és az EU számításai szerint is, 2014-re várakozásaik alapján 73,7 százalékra mérséklődik a GDP-hez viszonyítva - tette hozzá a szakember.
Az államadósságot tekintve az egyik legnagyobb gond az, hogy az adósság elemeinek hátralévő futamideje rövidül, a mostani áltagos fennmaradó futamidő 3,5-4 év körül van. Az unióban ennél rövidebb futamidejű államadóssággal csak Románia és Ciprus rendelkezik - mondta Kovács.
Az államadósság hosszú távú alakulásában kiemelt szerepe van a gazdasági növekedés és a fennálló adósságra fizetett reálkamat különbözetének. Minél nagyobb a növekedés, annál könnyebb az államadósságot kinőni, annál kisebb költségvetési megszorításra van szükség az elsődleges egyenlegben, hogy az adósságráta csökkenjen - emelte ki a KT elnöke.
Kovács Árpád felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarország potenciális növekedési rátája alatta marad a visegrádi országok átlagának. Míg a visegrádi államok gazdasága a következő években átlagosan 3 százalékkal bővül majd, addig a magyar potenciális növekedési ráta 0-2 százalék közé várható.
