A plázastop ideje alatt szinte kizárólag olyan kereskedelmi létesítményberuházások megvalósítását engedélyezte a kormány, amelyek alapterülete a nagyobbak közé tartozik, és amelyek gyakran külföldi hátterű cégekhez köthetők - írta a Népszabadság.
A lap hétfői számában a Nemzetgazdasági Minisztériumtól kapott statisztika alapján ismerteti: a vidékfejlesztési és a gazdasági tárca képviselőiből álló plázabizottság elé 101 kérelem érkezett és 54-et utasítottak el október végéig.
Az egy éve elfogadott jogszabály szerint 2014-ig a 300 négyzetméternél nagyobb kereskedelmi beruházások csak e bizottság javaslata alapján, a nemzetgazdasági miniszter külön engedélyével valósíthatók meg.
A lap a minisztériumi lista alapján azt írta, az elutasított beruházások jobbára középméretűek - 2-4 ezer négyzetméter alapterületűek -, az egyetlen kivétel e szempontból a 62 ezer négyzetméteres kecskeméti bevásárlóközpont. A legnagyobb vesztes a lap szerint a Lidl volt, amelynek mind a 25 kérelmét elutasították.
\"Az elutasítás okai közt a környezetterhelés, illetve a tervezett beruházás környékén működő piacok, kiskereskedők ellehetetlenülése szerepel a leggyakrabban. Fura módon a városok belső részeire megálmodott, a szokásosnál nagyobb alapterületű létesítményeknél nem látnak ilyen veszélyeket a kérelmek elbírálói. A szaktárca arra hivatkozik, hogy ezek a projektek hozzájárulnak a környék infrastruktúrájának fejlesztéséhez\" - írta a Népszabadság, megjegyezve azt is, hogy minden EU-s pályázathoz kapcsolódó beruházás megkapta a felmentést.
