A Napi Gazdaság keddi számának cikke
A nyári szabadságolások és karbantartások miatt egyelőre csak a munkaadók egy része alkalmazza az új munka törvénykönyve (mt.) adta költségcsökkentő lehetőségeket, ráadásul többségük csak ismerkedik a nyári törvénykezési időszak véghajrájában elfogadott jogszabállyal. A munkabéreket csökkentő hatást tompítja, hogy az új kódex több szakaszban lép hatályba. Az a rendelkezés például, miszerint több, jövedelmet befolyásoló kérdésben a távolléti díj lesz meghatározó, csak januárban lép életbe, a műszakos munkarendben dolgozóknál csak ezt követően lehet komolyabb konfliktusokra számítani − mondta a Napi Gazdaságnak Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége elnöke. Sokaknak azonban már a szeptemberi fizetésnél kiderül majd, hogy az új műszakpótlék-számítások csökkentik a kereseteket.
Az ágazatban akad olyan munkaadó, amely a megújított kollektív szerződésből mindössze a régi mt. paragrafusaira utaló részeket vette ki, előfordul, hogy csak év végéig szól a hosszabbítás, de akad olyan cég is, amely a teljes kollektív szerződést felmondta, és az mt. keresetcsökkentő lehetőségeivel élne. Székely szerint azonban a kormány annyi terhet rótt a cégekre és a dolgozókra, hogy a munkáltatóknak nem érdekük újabb frontot nyitni a munkavállalókkal szemben.
Az MSZOSZ szeptemberben méri fel, hogy milyen konkrét jövedelembefolyásoló hatása van az új kódexnek − tudtuk meg Pataky Pétertől, a konföderáció elnökétől. A MÁV-nál azonban már érződik a keresetcsökkentő hatás, az új jogszabálytól ugyanis állami vállalatoknál kollektív szerződésben sem lehet eltérni, ezért megváltozott a munkaidő elszámolása (a korábbi kollektív szerződés szerint a munkaközi szünet beleszámított a munkaidőbe). A Munkástanácsok ígéretet kapott a miniszterelnöktől, hogy ezen a szabályon változtatnak, ahogyan a szakszervezetek működését korlátozó új munkajogi intézkedéseken is. A Munkástanácsok tagszervezetei szerint egyelőre nem jellemző, hogy a munkaadók az üzemi tanácsok létrehozását preferálnák a szakszervezeti egyeztetéssel szemben.
A többletadminisztráció ellenére egyre több vállalkozás él a munkajogban eddig létező több hónapos munkaidőkeret alkalmazásával, a munkanap-áthelyezések miatt így kevesebb túlórát és egyéb pótlékot kell kifizetniük. Az új szabályok alapján a munkaadó és a dolgozó megállapodásaként lehet a túlórát a ledolgozott idő duplájára rúgó szabadidőként kiadni. E passzushoz azonban egyelőre nem rendeltek szankciót, ezért a munkaügyi ellenőrzés is tehetetlen az esetleges szabálytalanságok kapcsán − véli Palkovics Péter, a Munkástanácsok elnöke.
Napi Gazdaság, Pelsőczy Csaba
