Jelenleg nem tiszta, hogy a nyitás valódi szándékot takar-e, vagy megáll a kommunikáció szintjén, ez utóbbi veszélyes lehet a magyar gazdaság számára - írja az elemzés, amely szerint nem áll más út a magyar kormány előtt, mint legfontosabb gazdasági partnerével \"békét kötni\" és elfogadni feltételeiket. Bár Németország valamelyest veszített az elmúlt években a magyar gazdaságban elfoglalt súlyából, a magyar export és import negyede német üzleti partnerekkel történik, a Magyarországra beáramló külföldi működőtőke pedig több mint 20 százalékát adja Németország.
Az üzletfejlesztés és a külföldi tőkebefektetés bizalmi ágazat: szükséges hozzá a megfelelő jogszabályi környezet, amely megfelelő befektető-és befektetésvédelmet biztosít. A befektetések védelmét garantáló jogszabályokat Magyarországon már a rendszerváltás után létrehozták, ám éppen a 2010-es intézkedések megrengették a bizalmat: a magyar kormány kifejezetten költségvetési okok miatt különadókkal sújtotta a távközlési szektort, az élelmiszerkereskedelmi-láncokat, az energiaszektort és a pénzügyi rendszert (bankokat, biztosítókat). Ezekben az ágazatokban számos német cég is tevékenykedett, sok esetben komoly piaci súllyal.
A külföldi működőtőke-befektetéseknél is Németország a legnagyobb potenciállal bíró partnerünk. 2008-2009-ben 62-68 milliárd euró között ingadozott a magyar gazdaságba irányuló - lényegében befektetési céllal megjelenő - tőke, aminek körülbelül 22 százaléka Németországból érkezett, és várhatóan az elkövetkező években sem változik ez a tendencia.A két ország kapcsolatában az is meghatározó összefüggés, hogy az \"EU-számlák\" legnagyobb részét Németország állja.
A Policy Agenda szerint a pénzügyi veszteség mellett talán ugyanilyen problémákat okozott, hogy a kormányzat retorikai támadást is intézett ezen területek ellen. Nyilván belpolitikai szándékkal hangoztatta, hogy ezek a cégek a válságnak nyertesei voltak, a magyar polgárok kárára (ezzel mintegy meg is indokolta, miért vet ki különadókat).
Ennek a kommunikációnak súlyosbodó gazdasági következményei lettek, illetve a német kormány sem hagyta szó nélkül az érintett német vállalatok magyarországi sorsának alakulását. Bár az nem mondható el, hogy a \"támadás\" kifejezetten a német cégek ellen irányult volna, a nagy német jelenlét miatt valószínűsíthető volt a német vállalatok kiemelkedő érintettsége.
Kommunikáció vagy valódi fordulat?
A német kormány erős, félreérthetetlen üzeneteket küldött a nyilvánosság előtt is a magyar kormánynak, és az utóbbi idők békülékenyebb hangneme, a Németországba tett látogatások azt mutatják, a magyar kormány kezdi megérteni ezeket az üzeneteket. A mostani hektikus befektetői hangulat miatt egyik napról a másikra jelentős mértékben meginoghat a forint árfolyama, megemelkedhet az ország finanszírozási igénye.
A magyar kormány feltehetően felismerte, szükségtelen frontot nyitnia legnagyobb gazdasági partnerei felé. Ez, illetve a egyre erősebb nemzetközi elszigetelődés veszélye ösztönözhette arra a kormányzatot, hogy látványos \"újra-nyitást\" kezdeményezzen a német befektetők felé, konkrét lépések, illetve megváltozott kommunikáció formájában is. Ugyancsak ide sorolható a német kancellár által az EU számára kidolgozott stabilitási paktum látványos és gyors támogatása a magyar miniszterelnök részéről.
Egyszerre két irányba nem lehet indulni
A Policy Agenda szerint a magyar politika felismerte, hogy számunkra is lényegi kérdés a német kapcsolatok minősége, az IMF és EU pénzügyi segítségéhez pedig elengedhetetlen a németek által kidolgozott megoldások támogatása. A legnagyobb csapda viszont változatlanul az, a kormány saját politikai logikája szerint egyszerre kellene, hogy protekcionista, és befektető-barát is legyen. Ezért vizsgálják minden alkalommal az elemzők, hogy bármely fordulat marad-e a kommunikáció szintjén, vagy valódi tettek is várhatóak-e a közeljövőben. Ez utóbbi ellen szól, hogy nemrég a Fővárosi Önkormányzat vezetése akár egyoldalú lépést is kilátásba helyezett a Fővárosi Vízművek külföldi kézben lévő tulajdonrészei megszerzése kapcsán, amelyet nevezhetünk a főváros magánakciójának, de gyengítheti a kormány pozícióját a bizalomerősítési folyamatban.
