Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A korábban az európai kritikák középpontjában lévő jegybanktörvény, stabilitási törvény és az igazságszolgáltatás átalakítása mellett újabban az EB által régóta kifogásolt − igaz, elfogadása óta némileg lazábbá tett − médiatörvény, az egyházügyi törvény, valamint a felsőoktatási és a köznevelési törvény is bekerülhet azok közé a problémás magyar törvényalkotási elemek közé, amelyek alapján az EU végrehajtó testülete kötelezettségszegési eljárást folytat Magyarországgal szemben.
Legutóbb múlt hét csütörtökön jelentette ki egy európai biztos − a médiaügyekért felelős holland Neelie Kroes −, hogy az EB kész az európai jogrendszert figyelmen kívül hagyó országgal szemben a legsúlyosabb szankció bevetésére. Ez ebben az esetben az európai tanácsbeli szavazati jogok felfüggesztésével járó, az uniós szerződés hetedik cikkelyén alapuló politikai szankció lenne (az EU-s források megvonásához a túlzottdeficit-eljárás vezethetne, ám az IMF-hiteltárgyalások miatti magyar megegyezéskényszernek köszönhetően nem valószínű, hogy odáig fokozódna a helyzet). Kroes egyébként kemény szóváltásba keveredett a magyar miniszterelnök-helyettessel, Navracsics Tiborral a médiatörvény módosításáról szóló brüsszeli meghallgatáson, a biztos állítása szerint ugyanis Navracsics négyszemközt megígérte neki, hogy a strasbourgi emberi jogi szervezet, az Európa Tanács ajánlásait kritika nélkül átvéve módosítják a törvényt, a nyilvános meghallgatáson azonban nem pontosan ezt mondta. Nem számíthat könnyű fogadtatásra Hoffmann Rózsa oktatásügyi államtitkár sem, aki a szabad munkaerő-áramlás elvét látszólag sértő egyetemi röghözkötés, valamint a tankötelezettség leszállítása miatt magyarázkodhat.
A számos uniós kritikára megszülető magyar válasz − amit várhatóan pénteken, a január 17-én adott egy hónapos határidőt éppen hogy betartva küldenek el az EB-nek − az eddig kiszivárgott hírek szerint engedékeny lesz, a magyar kormány legfeljebb szimbolikus kérdésekben ragaszkodik majd álláspontjához (ilyen például a jegybanktörvény esküről szóló része), egyébként viszont a kormány együttműködési készségéről árulkodik majd. Azt azonban még mindig nem lehet pontosan tudni, hogy a magyar parlament elé mikor kerülnek az EU-konform jogszabály-módosítások, és ezek mely törvényekre terjednek ki.
Eközben az Európai Parlament pártjai még a magyar válasz előtt nyilatkozatot terveznek kiadni. A Bruxinfo értesülései szerint nem megy problémamentesen az állásfoglalás kialakítása: a szocialista, a liberális, a zöld és az egyesült baloldali frakció például közös határozatot nyújtana be, ám egyelőre még eléggé távol vannak az álláspontok, ám a néppárti, valamint a reformista frakció önálló határozattervezettel áll majd elő. (Az EP-dokumentumnak önmagában nincs jogi ereje, a kötelezettségszegési eljárás folytatódásához szükséges a parlament beleegyezése is.)
