A jegybankelnök fizetésével kapcsolatban - amelynek csökkentését kifogásolta az Európai Bizottság - a fideszes politikus kifejtette: ha van egy általános szabály, hogy \"a miniszterelnöktől a kettes portásig\" a közalkalmazottaknak és a köztisztviselőknek maximum kétmillió forint lehet a havi fizetésük, \"akkor ez alól milyen alapon tegyünk kivételt\".
Arra a felvetésre, hogy a fizetési plafonnal gyakorolnak nyomást a Magyar Nemzeti Bankra (MNB) és vezetőjére, Kósa Lajos úgy reagált: \"Simor Andrásnak az egzisztenciális függetlensége Magyarországon közismert\". A politikus azt mondta, a jegybankelnök esetében, akinek egymilliárd forint feletti megtakarítása korábban egy ciprusi offshore cégben, most pedig \"a bánat tudja, hogy hol\" kamatozik, a legfeljebb kétmillió forintos fizetés nem jelent egzisztenciálisan nyomásgyakorlást.
\"Inkább akkor egyezzünk ki úgy az EU-val, hogy az elveinket nem adjuk fel, de Simor Andrásnak gyűjtést rendezünk a magyar nép között, hogy ne szenvedjen\" - fogalmazott ironikusan.
A bírák nyugdíjkorhatáráról szólva - amellyel kapcsolatban szintén kifogásokat fogalmazott meg az Európai Bizottság - a Fidesz alelnöke közölte: nem látja értelmét annak az esetleges lehetőségnek a bevezetésének, hogy kérelemre 62 éves koruk után is tovább dolgozhassanak a bírák. \"Az EU itt mellénézett\", mert a bírák nyugdíjkorhatára korábban is 62 év volt, mint mindenki másnak, csak a törvény lehetővé tette, hogy tovább bíráskodjanak - fejtette ki, hozzáfűzve: a kormányoldal nem azt mondta, hogy változik a nyugdíjkorhatár, hanem azt, hogy a főszabály mindenkire vonatkozik.
Kósa Lajos megjegyezte, az Európai Uniónak számos rendkívül tiszteletreméltó elve és szabálya van, de számos \"mókás\" is. Utóbbiakra példaként említette \"az uborka görbületével\" és a csirkeketrecek méretével kapcsolatos szabályokat. \"Nagyon sok elv van: van, amelyeket mindenképpen tiszteletben kell tartani\" - hangsúlyozta, hozzátéve ugyanakkor, hogy az EU sok olyan kérdésben is \"kötözködik\", ami kevésbé érthető.
Arra a kérdésre, elképzelhetőnek tartja-e, hogy változtatnak az egykulcsos adón - ha a nemzetközi szervezetek például azt kérik, ne 16, hanem 19 százalékos legyen az adókulcs -, a politikus azt válaszolta: nem valószínű. Nyomós érvek szólnak a 16 százalék mellett - jelentette ki.
