Martonyi János külügyminiszter szerint sem a jegybanktörvény módosítása, sem a pénzügyi stabilizációról szóló jogszabály elfogadása nem gördíthet akadályt az Európai Bizottsággal és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötendő megállapodás elé. Mint a külügyminiszter pénteken az MTI-nek nyilatkozva elmondta: a megállapodás belső gazdasági, jogi és külső feltételei is adottak, Magyarország érdeke pedig az, hogy a megállapodás tisztességes és korrekt feltételekkel, minél előbb létrejöjjön.
A tárcavezető José Manuel Barroso bizottsági elnök Orbán Viktor kormányfőnek írt levelével kapcsolatban - amelyben a bizottság elnöke azt kérte, a kormány vonja vissza a jegybanktörvény módosításáról és a pénzügyi stabilizációról szóló javaslatot - közölte: \"a magyar alkotmányos rendből fakadó okokból\" a két szóban forgó törvényjavaslat visszavonására nincs lehetőség. Hozzátette: a jegybanktörvény módosításánál a kormány figyelembe vette az Európai Központi Bank észrevételeinek \"túlnyomó többségét\" és konzultált a Nemzeti Bank elnökével is.
Élenjáró jogszabály
A harmadik alelnöki poszt létrehozása nem érinti a jegybank függetlenségét, és a Monetáris Tanács kibővítése után sem lesz akkora, mint amilyen már egy korábbi időszakban volt - mutatott rá. Hozzátette: az Magyar Nemzeti Bank (MNB) függetlenségét az alkotmány deklarálja, ha ennek ellenére a bizottság mégis úgyis ítélné meg, hogy a jegybank függetlenségén \"csorba esik, vagy azt valami veszélyezteti\", akkor lehetősége van rá, hogy kötelességszegési eljárást indítson.
Martonyi János kiemelte: \"a két önálló pénzügyi szervezet\", azaz az MNB és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) összevonása nincs napirenden, \"ilyen törvényjavaslat nem készül, az alkotmánymódosítás ennek csak elvi lehetőségét teremti meg arra a jövőbeli esetre, ha követni akarjuk azt az európai tendenciát, ami a jegybanki és pénzügyi felügyeleti tevékenység egységes szervezet keretében történő végzésére irányul\".
A stabilitási törvény több szempontból, európai összehasonlításban is élenjáró jogszabály, hiszen éppen a pénzügyi-gazdasági stabilitás feltételeit akarja \"kőbe vésni\" - hangsúlyozta. Kifejtette: a jogszabály összhangban áll az eurózóna válságának megoldására tett eddigi és jövőbeli törekvésekkel.
\"Az egy- vagy többkulcsos adóról természetesen lehet vitákat folytatni\", de ez nem érinti az uniós jogot és az ebből fakadó kötelezettségeket \"- mondta a miniszter. Hozzáfűzte: a kétharmados törvény ebben az esetben \"kétségkívül erősíti a szabályozás stabilitását\", de az elmúlt húsz év tapasztalatai azt mutatják, hogy \"önmagában a kétharmados követelmény nem jelent változtatási tilalmat\", hiszen az elmúlt évtizedekben a kormánykoalíciók összetételétől és többségétől függetlenül minden parlamenti ciklusban születtek kétharmados törvények.
A külügyminiszter hangoztatta: Magyarországnak érdeke, hogy csatlakozzon az új uniós kormányközi szerződéshez, azzal a tervezetben szereplő feltétellel, hogy az eurózónán kívüli tagállamokra - így Magyarországra is - csak akkor lesznek érvényesek a rendelkezései, ha csatlakoznak az övezethez. Ez a lépés és a bizottsággal, továbbá az IMF-fel kötendő megállapodás megteremti a feltételét annak, hogy az ország meginduljon majd a növekedés útján, és ne sodródjon az integráció perifériájára, hanem folytathassa azt a kül-, európai- és gazdaságpolitikát, amelynek célja a centrumba kerülés - hangsúlyozta a külügyminiszter.
A feltételek megvannak
Úgy vélte, fontos lenne, hogy elismerjék azokat a \"különleges erőfeszítéseket\", amelyeket Magyarország a költségvetési fegyelem megteremtésére, az államadósság csökkentésére és a pénzügyi-gazdasági stabilitás megerősítésére tesz. Véleménye szerint \"nem mindenki látja világosan, milyen jelentős eredményeket\" ért el az ország azzal, hogy a költségvetési hiányt 3 százalék alá viszik, csökken az államadósság, kedvező a kereskedelmi és a folyó fizetési mérleg és magas a devizatartalék, a Bankszövetséggel kötött megállapodás pedig lehetőséget ad a devizahitelezés okozta súlyos gondok megoldására. Utóbbi kapcsán Martonyi János megjegyezte: ez jelentős eredmény, amelyről a viták és Barroso levele elterelték a figyelmet, holott a csaknem egymillió háztartás devizaadóssága az ország \"sebezhetőségi tényezője\".
Kiemelte: a feltételek tehát megvannak ahhoz, hogy Magyarország az EU \"egyik legfegyelmezettebb, legstabilabb tagállama legyen\". Ez összhangban áll azzal a kiemelt szereppel, amelyet Magyarország már uniós elnöksége idején, a pénzügyi fegyelmet és gazdaságpolitikai koordinációt erősítő hatos jogszabálycsomag elfogadtatásában betöltött - fűzte hozzá.
