Az OAH közlése szerint nagy valószínűséggel a budapesti Izotóp Intézet Kft.-től, szeptember 8. és november 16. között kerülhetett a légkörbe a jód 131-izotóp - állt az ENSZ atomenergia-felhasználást ellenőrző ügynökségének közleményében. A magyar intézet gyógyászati, kutatási és ipari felhasználásra állít elő radioaktív izotópokat. A társaság közlése szerint június és augusztus között fölfüggesztette a termelést és helyreállította a szűrőrendszert is. Kérdés, hogy ezek után mégis hogyan kerülhetett a légkörbe a szennyezés.
A közlemény felidézte, hogy a légkörben mért izotópszint nagyon alacsony, és nem jelent egészségügyi veszélyt a lakosságra. \"Ha valaki egy egész éven át belélegezné a mérésben kimutatott mennyiségű jódot, akkor éves szinten 0,01 mikrosievert terhelés érné a szervezetét. Összehasonlításként, az átlagos éves háttérsugárzás mértéke éves szinten 2400 mikrosievert\" - közölte a bécsi székhelyű ENSZ-ügynökség. Az eset okát még vizsgálják.
A Csillebércen működő izotópgyár kéményén keresztül hónapokon át az elvártnál nagyobb mértékben szökött a jód-131 izotóp - tudatta az Izotóp Intézet Kft. cégvezetője az MTI-vel korábban a nap folyamán, azt hangsúlyozva, hogy a lakosság egészsége nincs veszélyben, továbbá ez nem jelenti azt, hogy ők okolhatók a Közép-Európa légterében mért magasabb radioaktív sugárzásért. Környei József cégvezető úgy fogalmazott: Csehországban és Európa más pontjain az elmúlt napokban megemelkedett radioaktív sugárzás \"nem származhat kizárólag tőlünk\", de azt elismerte, hogy \"valamennyi értékkel hozzájárulhattak\".
A szakértők szerint a sugárzás számos további forrásból is származhatott, így az egészségügyi laboratóriumoktól kezdve kórházakon át akár nukleáris tengeralattjárókig.
A NAÜ múlt pénteken közölte, hogy alacsony szintű radioaktív sugárzást észleltek Közép-Európa több országában. Az ENSZ-szervezet akkor azt jelezte, hogy egyelőre nem tudta megállapítani a sugárzás forrását, ám úgy vélte, hogy az biztosan nem a fukusimai atomerőműből származik.
A jód-131 izotópot orvosi célra, elsősorban a pajzsmirigy vizsgálatára és gyógyítására alkalmazzák, amelyet az Európai Unióban csak néhány helyen, Lengyelországban, Hollandiában, Belgiumban, Franciaországban és Magyarországon gyártanak. A tellúr nevű elemet kutatóreaktorban besugározva jön létre a 8 napos felezési idejű jód-131 izotóp, amelyet speciális leválasztás és feldolgozás során lehet alkalmassá tenni orvosi felhasználásra. Magas dózisban az anyag rákkeltő, azonban rövid, mindössze nyolcnapos felezési ideje van.
