\"Támadás alatt van az euró, mely pénzként sohasem győzött meg senkit sem, mivel nem egyetlen országé, hanem többeké, ezeknek viszont nincsen egységes kormánya, viszonyítási bankja és garanciái sem\"- jelentette ki pénteken este Silvio Berlusconi, aki furcsa és a spekulánsok által támadható valutának is nevezte az eurót az olasz külkereskedelmi intézetbe mondott beszédében.
Ilyet eurószkeptikus közgazdász mondhatott volna, nem az euróhoz 2002-ben csatlakozott Itália miniszterelnöke- kommentálta az olasz sajtó a kormányfő szavait, melyeket Berlusconi később közleményben korrigált hangsúlyozva, hogy kijelentéseit ismét félreértették. \"Az euró a mi pénzünk, a mi zászlónk\"- szögezte le írásban Berlusconi.
Berlusconi felelősnek érzi magát, ezért marad
A római kormányfő pénteken többször is hangoztatta, hogy a szövetséges Északi Liga pártjával 2013-ig folytatja a kormányzást. \"Nagyon örülnék, ha távozhatnék, de ha arra gondolok, hogy cégeket, munkatársakat, barátokat és gyerekeket egy ennyire megosztott baloldal kezében hagyok, felelősnek érzem magam a folytatásra\"- fogalmazott.
Berlusconi a jövő hétre ígérte a Brüsszelben tett olasz reformígéretek parlamenti bemutatását, az EU-csúcs utáni lelkesedés azonban a milánói tőzsdén péntekre már alábbhagyott és \"a római kormány borotvaélen táncol, az EU rábólintása nem lesz elég a hazai megvalósításhoz\" - írta vezércikkében a milánói Corriere della Sera, a legnagyobb olasz napilap.
A nyomásgyakorlás folytatódik az olasz ECB-tagra
Giorgio Napolitano államfő eközben fogadta Lorenzo Bini Smaghit, az Európai Központi Bank (ECB) olasz alelnökét, akinek egy francia ECB-taggal való helyettesítését Párizs sürgeti. A négyszemközti megbeszélésen az elnöki hivatal közleménye szerint \"semmilyen nyomást nem gyakoroltak Bini Smaghira\". A SkyTg24 olasz hírtelevízió értesülése szerint a római kormány azzal igyekszik rávenni Bini Smaghit a távozásra, hogy cserében az Európai Bizottság alelnöke lehet.
Az olasz gazdasági lapok szerint \"órák kérdése\", hogy London és Berlin után Róma is megállapodást írjon alá Bernnel a svájci bankokban elhelyezett olasz vagyon megadóztatásáról - a számlatulajdonos névtelenségének fenntartásával. Összegtől függően az adókulcs 20-34 százalék közötti lesz. A kamatokra kivetett további adó pedig húsz százalékos. A bevételt Rómában 150-270 milliárd euróra becsülik.
