A központi költségvetés úgynevezett nettó adóssága szeptemberben 20 626 milliárd forint volt, ha nem vesszük figyelembe a 2008-as nemzetközi hitelcsomagból devizabetétként elhelyezett és a bankszektornak továbbhitelezett állományt. Ez az adósságszint új rekordot jelent, az eddigi csúcs májusban volt 20 218 milliárd forinttal - írja az Index. Ha a bankoknak kölcsönadott pénzt is hozzácsapjuk, akkor a májusi adósságszint jelenti a rekordot 21 116 milliárd forinttal, a szeptemberi érték 21 068 milliárd volt.
Bármelyik értékét nézzük is, az elmúlt hónapokban bejárt pálya ugyanúgy alakul: a nyugdíjpénzek becsatornázásával a 21 116 milliárdot júniusban 19 578 milliárdra - a 20 218 milliárdos értéke 18 688 milliárdra - sikerült leszorítani, ezt a csökkenést azonban azóta folyamatos emelkedéssel néhány hónap alatt vissza is dolgoztuk.
A portál forrásai szerint az államadósság nyári növekedését jórészt az árfolyamváltozás okozta. Augusztusról szeptemberre ugyanis csaknem 900 milliárdos nem realizált veszteség keletkezett a gyenge forint miatt.
A forint gyengülése egyrészt a világgazdasági folyamatoknak, az euróövezeti adósságválság körüli félelmeknek, másrészt a magyar kormány gazdaságpolitikájának köszönhető - kommentált Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője. A harmadik hatás az elemző szerint a befektetők várakozásaiból adódik: egy esetleges leminősítés veszélye önmagában is gyengíti a forintot, és növeli az államadósságot, gyakran egyfajta önbeteljesítő jóslatként működik.
\"A kormány két lépésben először 82 százalékról 74 százalékra csökkentette az államadósság mértékét. Magyarország további lépéseket tesz annak érdekében, hogy 2018-ra 50 százalék alá csökkentse az államadósságot. Ha a kormány a végrehajtott intézkedéscsomagokat nem vezette volna be, akkor az államadósság jelentősen nőtt volna, és most a GDP 80 százaléka lenne\" - írják.
Az NGM szerint a megjelent cikkek félrevezetőek, hiszen egy fontos tényt nem vesznek figyelembe: a havi deficitek az év első felében általában nagyobbak Magyarországon, mint az év második felében, emiatt előállhat olyan helyzet, hogy az évközi adósság nominálisan és a GDP százalékában nagyobb, mint az év végi. A nemzetközi intézmények és statisztikák azonban az év végi adósságot figyelik, az évközi változásnak nem tulajdonítanak jelentőséget.
Török szerint a hitelminősítők elsősorban nem az adósság mértékét, hanem az ország jövőbeli teljesítőképességét figyelik, az adósság növekedésével azonban ez nyilvánvalóan romlik. "A bóvli után is van élet" - vélte ugyanakkor Török, aki szerint egy leminősítés nem jelent összeomlást, a hitelminősítők döntéseinek hatásait a piac jellemzően már előre beárazza. Arról, hogy hazánkat a befektetésre nem javasolt (bóvli) kategóriába sorolhatják a nemzetközi hitelminősítők, hetek óta suttognak az elemzők, jelenleg is zajlik az adósságosztályzatunk felülvizsgálata.
Az októberi és novemberi adósságadat egyébként várhatóan kedvezőbb lesz a szeptemberinél, mivel ekkor egy forintkötvény, és devizakötvény lejárat is esedékes. Hogy ezután mi lesz, az azonban kérdéses, az államadósság csökkentése ugyanis hiába deklarált kormányzati cél, a devizamentős tervek egyértelműen a forint gyengítésének irányába mutatnak.
Londoni elemzők a fix árfolyamon való végtörlesztés ötlete kapcsán úgy vélték, nem kizárt, hogy Matolcsy Györgyék növekedést várva szándékos forintleértékelésre, és az infláció növelésére játszanak. A leértékelés bizonytalan sikerű politikája pedig akár 400 forintos eurót is hozhat, ami a jórészt euróban álló adósságunkat - és vele együtt az országkockázatot is - tovább növelné. Arról nem is beszélve, hogy a piac szívesebben fogadná, ha a kormány nem egyszeri intézkedésekből próbálná elérni az alacsonyabb adósságszintet, hanem szerkezeti átalakításokkal tartósan csökkenő adósságpályára állítaná a költségvetést.
Az ÁKK-t is megkereste az Index az államadósság szeptemberi alakulásával kapcsolatban, ott azonban közölték, jelentésük egyelőre a minisztériumban van, csak később adnak ki közleményt.
