Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A válság több szempontból is negatív hatással van a munkavédelemre, illetve a dolgozók egészségére. Nemcsak a növekvő munkaórák és munkaterhelés miatt növekvő baleseti kockázatok, hanem a fokozódó elvárások és bizonytalanság miatti stressz is komoly problémákhoz vezethet. Az október 10-én tartott lelki egészség világnapja alkalmából az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkaadók mit és hogyan tehetnek azért, hogy a munkahelyi pszichoszociális kockázatokat mérsékeljék.
Az Európai Munkakörülmények megfigyelőközpontja által készített Európai élet és munkakörülmények 2010 jelentés szerint csak az európai munkavállalók harmada biztos benne, hogy állásvesztés esetén újra el tudna helyezkedni. Tavaly a határozatlan idős szerződéssel foglalkoztatottak 10 százaléka tartott attól, hogy elbocsáthatják a következő hat hónapban. Ezzel szemben a határozott idejű szerződéssel foglalkoztatottak 35 százaléka és a munkaerő-kölcsönzők által foglalkoztatottak 43 százaléka vélekedett így. Mivel egyre több a szolgáltató szektorbeli munkahely Európában, egyre több munkavállaló kénytelen szoros határidők mellett dolgozni − 1991 óta 10 százalékkal, 60 százalékra emelkedett az arányuk, miközben 1990−2010 között 150 millióról 235 millió körülire emelkedett az uniós munkavállalók száma −, ami ugyancsak növeli a pszichoszociális kockázatokat és veszélyezteti a dolgozók egészségét.
A stressz a második leggyakoribb munkahelyi egészségügyi panasz, amely az EU−27 országaiban 2005-ben a munkavállalók 22 százalékát érintette. És várhatóan emelkedni fog azok száma, akik a munkahelyi feltételek miatt kialakult vagy az azok által súlyosbított stressztől szenvednek. A régi tagállamokban még jóval a válság előtt, 2002-ben a munkahelyi stressznek betudható éves gazdasági költség a becslések szerint 20 milliárd eurót tett ki. A munkahelyi veszteségek mérséklése érdekében a vállalatoknak érdemes lenne megfontolniuk, hogy az egészségfejlesztési programok jelentős része még jelentősebb anyagi ráfordítással sem jár. Ilyen például a dolgozók bevonása a munkaszervezésbe, a rugalmas munkaidő bevezetése vagy a rendszeres vérnyomás- és koleszterinszint-mérő szűrővizsgálatok.
| A szervezetben: |
| munkahelytől való rendszeres távolmaradás, alkalmazottak gyakori cserélődése, rossz időbeosztás, fegyelemmel kapcsolatos problémák, zaklatás, csökkent termelékenység, balesetek, hibák, valamint megnövekedett kártérítési és egészségügyi kiadások |
| Az egyénnél: |
| érzelmi reakciók: ingerültség, szorongás, alvásproblémák, depresszió, hipohondria, elidegenedés, kiégés, családi problémák |
| kognitív reakciók: koncentrálási és emlékezési zavarok, döntési nehézségek, problémák új dolgok megtanulásában |
| viselkedési reakciók: droghasználat, alkoholfogyasztás, dohányzás, destruktív viselkedés |
| fiziológiai reakciók: hátproblémák, meggyengült immunrendszer, gyomorfekély, szívproblémák, magas vérnyomás |
