A Napi Gazdaság hétfői számának cikke
Augusztushoz képest kicsit javult a magyar részvénypiac kilátásainak megítélése szeptemberben, ez derül ki a német ZEW intézet és az Erste Bank legfrissebb felméréséből, amelyet 82 régióval foglalkozó pénzügyi elemző és portfóliómenedzser megkérdezésével készítettek. A felmérésben augusztus óta 53,1 százalékról 54,8 százalékra emelkedett a BUX indextől a következő 6 hónapban emelkedést várók aránya, míg a csökkenést tippelőké 31,3 százalékról 25,8 százalékra mérséklődött.
Nem látszik a javulás
Ezzel a felmérés bull/bear aránya 2,1-re emelkedett, ami inkább optimistább hozzáállást jelent a historikus adatokból kiindulva, ám szélsőségesnek nem nevezhető. Az azóta bekövetkezett áresést a tőzsdei szakirodalom a remény lejtőjének nevezi, amikor az egyre alacsonyabb és alacsonyabb árak mellett egyre optimistábbá válnak a szereplők, az áralakulás azonban nem igazolja derűlátásukat.
A BUX indexszel kapcsolatos javuló megítélés azonban egyáltalán nem tükröződik a magyar gazdaság kilátásairól alkotott véleményekben. A pénzügyi szakma ugyanis botrányosan rossz véleménnyel van annak jelenlegi helyzetéről. Mindössze 5,2 százalékuk véli úgy, hogy jó a gazdaság mostani állapota, 13,9 százalékponttal, 33,3 százalékra csökkent azok aránya, akik elfogadhatónak ítélték azt.
A helyzetet rossznak látók aránya hatalmasat ugrott, 11,5 százalékpontot, 61,5 százalékra. Ez azt jelenti, hogy a régiós országok közül messze a magyar gazdaság helyzetét ítélik meg a legrosszabbnak a szakértők, jócskán megelőzve olyan országokat, mint Románia vagy Horvátország, a sokkal jobb helyzetűnek ítélt Szlovákiáról és Csehországról nem is beszélve.
Lesz ez még így se?
A kormány elmúlt hónapban megtett intézkedései és a romló világgazdasági környezet nyomán elvesztettük azt a kétes reményünket is, ami eddig megvolt a szakemberek szerint. Eddig ugyanis legalább a kilátások terén viszonylag jó helyezést értünk el, a szakértők nyilván úgy gondolták, hogy minél rosszabb a helyzet, annál nagyobb remény van a javulásra.
Óriásit, 23,2 százalékpontot nőtt azok aránya a felmérésben, akik szerint tovább fog romlani a magyar gazdaság teljesítménye, s ezzel elérte a 60 százalékot. A kilátások tekintetében így szintén sikerült a legrosszabb helyezést elérni az összes vizsgált ország közül.
A vizsgálat szerint hatalmasat ugrott a hosszabb távú kamatok emelkedését várók aránya is, az egy hónappal korábbi 24,8 százalék után 51,3 százalék vár ilyen fejleményt. A forint megítélése is romlott, a szakemberek most már leértékelődést várnak a korábbi felértékelődési várakozások helyett. A forint a második legrosszabb minősítést kapta a horvát kuna után.
