Elvileg már csak egy hónapja van a kormánynak, hogy a 2010-es költségvetés tervezetét a parlament elé terjessze, s a menetrend szerint az eheti kormányülésen kell, hogy a miniszterek először találkozzanak a javaslattal. Az elmúlt napokban rendre jelentek meg a sajtóban olyan elemzések, írások, amelyek a jövő évi 2,5 százalékos hiánycél tartásához szükséges kiadáscsökkentő és bevételnövelő intézkedéseket taglalták.
A jövő évi költségvetési alappálya kedvező makrogazdasági környezetben is jelentős megszorításokkal számolt, hisz míg idén a különadók és a magánpénztári einstand megmentette a költségvetést, sőt a tervezett 2,9 százalékos deficittel szemben 0-2 százalék közötti GDP arányos többletet generál - addig a 2012-es 2,5 százalékos hiánycél teljesítéséhez az ideihez képest a költségvetés pozícióit 800-1000 milliárd forinttal kell javítani.
A kormány márciusban publikált Széll Kálmán terve - három százalékos gazdasági növekedést feltételezve - azzal számolt, hogy a kiadásokat 2012-re 550 milliárd forinttal csökkentik a nyugdíjrendszerben, az egészségügyben, a közlekedési cégek támogatásában, illetve a foglakoztatásban foganatosított intézkedésekkel. Mint ismert, a munkaügyi ellátások szigorításáról szóló törvényt a parlament már elfogadta, a nyugdíjpénztárak kvázi megszüntetésével a járulékok kiáramlása is megszűnt a rendszerből. A gyógyszerfronton és a közlekedési cégek kiadásainak mérséklését segítő intézkedések viszont még váratnak magukra.
Meg kell felezni a hiányt
Az elmúlt hetekben a kormány számára is világossá vált, hogy a korábban felvázolt makrogazdasági pálya nem tartható - a növekedés az idén kettő, 2012-ben pedig 2,3-2,4 százalék lesz, legalább is a Reuters elemzői konszenzusa szerint. Ez utóbbi évi mintegy 120-150 milliárd forintos bevételkieséssel jár - 50 százalék körüli újraelosztást feltételezve. Az Európai Bíróság áfa-döntése további 200-260 milliárd forintos egyszeri bevételkiesést jelent - igaz ennek kivitelezését akár már idén is megléphetné a kormány tehermentesítve a jövő évi büdzsét.
A nemzetgazdasági tárca júliusban nyilvánosságra hozta a 2012-2013-as költségvetési keretszámokat, amiből az derül ki, hogy rendkívül szigorú költségvetési megszorításra kell számítani: az idei (Mol-pakett megvásárlással együtt számolt) 1494,5 milliárd forintról 2012-ben 606,4 milliárd forintra kellene csökkenteni a deficitet. Ez még akkor sem lenne egyszerű mutatvány, ha a képletből kivesszük Mol-tranzakció költségeit, hiszen a deficitet 1184,2 milliárdról kell 606-ra csökkenteni - vagyis minimum megfelezni.
A legnagyobb vesztes az egészségügy lehet 2012-ben
A kormány terveinek megfelelően a szociális ellátásokon is spórolnának: a családi támogatásokra az idei 628,3 milliárd után jövőre 610 milliárdot költetnének, de kevesebb jutna a fogyasztói árkiegészítésre is. Kormány emellett számos más területen is visszafogja a költéseit: a publikált számok szerint a hiány csökkentése érdekében lefaragják az elkülönített pénzalapok kiadásait, így csökken a kutatás-technológia alap támogatása, de még a nukleáris alapnak is spórolnia kell, amely tartósan szufficites.
Hasonló a helyzet az egészségügyben: itt az egészségbiztosítási alap kiadásai nominálisan 5,1 százalékkal csökkennek - amely a négy százalékos inflációt is figyelembe véve reálértéken kilenc százalékos kiadáscsökkentést jelent. A kormány a tervek szerint jelentősen a gyógyszerkiadásokon spórolna a Széll Kálmán terv szerint.
Van, akinek nem kell spórolnia
Van azonban néhány olyan terület is, ahol nem a kiadások csökkentése lesz napirenden: a közmédia támogatása jövőre 10,4 százalékkal nőhetne: erre a területre 64 milliárd forintot szán a kormány, amely 2013-ban még további négy milliárd forinttal nőne. Vagyis az elmúlt hónapokban végrehajtott összevonások és elbocsátások után sem lesz olcsóbb a közmédia működése.
A kulturális alap támogatásai is növekedhetnek, igaz, mind a növekmény, mind a pénz mennyisége már jóval szerényebb. Négy százalékos növekedés után erre a területre 9,2 milliárd forint jut az idei 8,8 milliárd után. A kormány terveiben ezeken a területeken 2013-ra is hasonló növekedéssel kalkulál.
Romló gazdasági helyzetre utal, hogy a büdzsé növekvő állami kezességbeváltással számol még jövőre is, ugyanis az idei 35,4 milliárd után jövőre ezen a soron 37,5 milliárdos beváltással vagyis kiadás szerepel. Az erre való felkészülés jegyében növelik meg a tartalékokat is: az idei 123 milliárd után jövőre már 142 milliárdos, 2013-ra pedig 197 milliárdos tartalékkal számolnak.
Emellett az is az olvadó kincstári optimizmusra utal, hogy a kormány a kamatkiadások növekedésével számol annak ellenére, hogy az adósságráta számottevően csökken 2011-ben a magánpénztári vagyon államosításnak következtében. Míg az idén a tervek szerint az államadósság után fizetendő kamatkiadások 1052,2 milliárd forintot terveztek, ez jövőre újra elérheti 1100 milliárd forintot - itt érhető a kormány álláspontja: adósságfronton érdemes a legrosszabb verzióval számolni.
A bevételi oldalon nincs meglepetés
A bevételi tervekben viszont egyenlőre nagy meglepetés nem látható: a gazdálkodó szervezetek adóbefizetései a terveknek megfelelően csökkennek, amit a lakosság által fizetendő adók és a fogyasztási adók növelésével igyekszik a kormányzat ellensúlyozni. Ez utóbbinál azonban már következő napokban megszülethetnek a politikai döntések - a 900 ezer milliárd forintos kiadás egy részét lehetséges ugyanis adóemeléssel ellensúlyozni. A chips-adó például szeptembertől kerül a rendszerbe, de szó esett az elmúlt napokban az szja-tábla kvázi két kulcsossá tételéről a szolidaritási adó bevezetésével.
| 2011 | 2012 | változás (százalék) |
|
| Kiadások összesen | 13838,6 | 14008,6 | 1,2 |
| Központi költségvetés | 8894,2 | 9159,6 | 3,0 |
| Egyedi és normatív támogatások | 214,9 | 188,6 | -12,2 |
| Közszolgálati műsorszolgáltatás támogatása | 58,7 | 64,8 | 10,4 |
| Fogyasztói árkiegészítés | 109,0 | 100,0 | -8,3 |
| Lakásépítési támogatások | 126,0 | 118,1 | -6,3 |
| Családi támogatások, szociális juttatások | 628,3 | 610,3 | -2,9 |
| Költségvetési szervek fejezetek kiadásai | 4246,2 | 4245,7 | 0,0 |
| Az államháztartás alrendszereinek támogatása | 1881,8 | 2132,0 | 13,3 |
| Kamatkiadások | 1052,2 | 1100,8 | 4,6 |
| Társadalmi önszerveződések támogatása | 3,8 | 3,8 | 0,0 |
| Kormányzati rendkívüli kiadások | 16,4 | 4,1 | -75,0 |
| Kezességbeváltás | 35,4 | 37,5 | 6,1 |
| Egyéb kiadások | 32,7 | 32,2 | -1,7 |
| Tartalékok | 123,9 | 142,0 | 14,6 |
| Befizetés az EU költségvetésébe | 258,1 | 271,8 | 5,3 |
| Állami vagyonnal kapcsolatos kiadások | 106,4 | 108,0 | 1,6 |
| Elkülönített állami alapok | 410,1 | 353,2 | -13,9 |
| Nukleáris alap kiadásai | 16,7 | 14,5 | -13,4 |
| Munkaerőpiaci Alap kiadásai | 337,2 | 282,9 | -16,1 |
| Kutatás és Technológiai Alap kiadásai | 46,0 | 45,6 | -0,7 |
| Nemzeti Kulturális Alap | 8,8 | 9,2 | 4,1 |
| TB alapok | 4534,3 | 4495,8 | -0,8 |
| Nyugdíjbiztosítási Alap | 3074,6 | 3110,7 | 1,2 |
| Egészségbiztosítási Alap | 1459,6 | 1385,0 | -5,1 |
| Forrás: kormányrendelet |
