Megnyitotta a kormány a pénzcsapot

Az elmúlt három hónapban 52,04 milliárd forintot költött el a kormány a költségvetés általános tartalékából - derül ki a Napi Gazdaság Online számításaiból. A tartalék összege még így is jelentős, hiszen 35,27 milliárd forint maradt, ám érthető okokból a kormány ezt a költekezési ütemet már nem tudja tartani. Főleg akkor nem, amikor a kabinet a hamarosan induló parlamenti szezonban újabb megszorítások bejelentésére készül. A tartalék elvileg kizárólag az előre nem látható kiadások fedezetére szolgál, de nem az Orbán-kormány az első - és vélhetően nem is az utolsó -, amely ezt a gumiszabályt meglehetősen tágan értelmezi.

Az első nyolc hónapban a kormány összesen 54,2 milliárdot költött, ebből az utóbbi három hónapra jutó 52 milliárdos összeg is meghaladja a korábbi évek egész éves kiadását. Ilyen sok pénzt a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány sem költöttek el egy év alatt. Egyetlen kivétel a tavalyi év volt: a 2010-es tartalékba a Bajnai-adminisztráció 57,2 milliárd forintot rakott, amit utóda két lépésben a rendkívüli bevételekből 153 milliárd forintra emelt. Végül is a pénzt teljes mértékben nem költötték el: ugyan a 2010-es zárszámadási törvény hiányában nem lehet tudni a pontos összeget, de a kiadás becslésünk szerint így is meghaladta a 70 milliárd forintot.

A nagy pénznyelő automaták: Malév, MNV, MFB

A költségvetés általános tartalékát - vagy ahogy 2010 óta az Orbán-kormány nevezi, a \"rendkívüli kormányzati intézkedések\" büdzséjét - 90 milliárd forintban szabták meg. Ebből a pénzből április 27-éig csak 2,23 milliárd forintot költött a kormány (a Pesti Vigadó felújítására), majd hirtelen megnyitották a pénzcsapot.

Ezek a kifizetések több kategóriába sorolhatóak. Mintegy 32 milliárd forint ment el az állami pénznyelőkbe feltőkésítés címén: 10 milliárd forintot kapott a Magyar Fejlesztési Bank - ezt a pénzt kkv-hitelezés olajozására fordíthatja a fejlesztési bank. A kormány legutóbbi döntésével a tartalékból 8,5 milliárd ment a Malév tőkeemelésére. A költségvetésben amúgy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnél (MNV) 14,3 milliárd forint volt elkülönítve a Malév számára - a 8,5 milliárd ezen felül értendő.

Azt viszont nem lehet tudni, hogy az MNV Zrt. mit akar kezdeni azzal a 13,4 milliárd forinttal, amit a kormány július 28-án adott a cégnek. A pénz tartalékba került és a MNV az \"állami vagyon gyarapítására fordíthatja\" - vagy nem. Hogy mi lenne ez a titokzatos akció, azt sem az MNV, sem a céget felügyelő fejlesztési minisztérium nem kötött a sajtó orrára. A pénz, ha nem költik el, visszakerülhet a tartalékba, így a hiányt csökkentheti - vagyis nem növelné az államadósságot. További kétmilliárd forintot különítettek el a Nemzeti Eszközkezelő felállításra - amint arról beszámoltunk, a cég indulásáról pénteken várható bejelentés.

Konzultáció és fogászati turizmus a nyerő

A tételek másik csoportját az alkotmányos kiadások jelentik. Ide sorolható például a külhoni magyarok egyszerűsített állampolgári eljárások fedezetére félre tett 3,3 milliárd forintot, vagy a tűzoltók elmaradt túlórapénzeinek kifizetésre átadott 7,1 milliárd forint. Kis jóindulattal, de még az alkotmányos kiadásokhoz sorolható az a 264 millió forint, amit az Alkotmánybíróság kap a szeptember 1-jétől csatasorba álló új alkotmánybírók fizetésére. Szigorúbban nézve ez már inkább a kiadások utolsó, politikailag motivált pénzköltésekhez sorolható.

Az egyértelműen politikai célú kiadások között első helyen van az az egymilliárd forint, ami a kormány a fogászati turizmus fejlesztésre különített el. A cél fontos is lehet - ám a döntés megbicsaklott azon, hogy a pénzt az Orvosi Turizmus Iroda Zrt.-nek címezték, hiszen e cég társalapítója a miniszterelnök fogorvosa. De a politikai célú kiadások közé sorolandó a szociális konzultációra elköltött 789 millió forint, illetve a Nemzeti Konzultáció 810 millió forintos számlája.

Ez utóbbi volt a kormány első döntése a tartalékkal kapcsolatban április 27-én - ezzel a lépéssel kezdődött meg a tartalék megcsapolása. Rögtön ezen a napon publikálták azt a kormányhatározatot, amely 1,5 milliárd forintot adott a Fellegi Tamás vezette fejlesztési tárcának \"kormányzati döntés-előkészítést megalapozó tanulmánykészítési, továbbá kommunikációs stratégiai tanácsadási feladatokra\". Ez utóbbi, vagyis a döntés-előkészítés alapesetben is a minisztérium feladata, másrészt nehezen indokolható, hogy a kormányzat működtetése nem előre látható költségekkel jár. A másfél milliárdot a tárca közbeszerzésekre fordíthatja.

Hasonlóan nem lehet a politikai motivációt nem észrevenni a hódmezővásárhelyi Emlékpont múzeum és oktatási intézmény állami kivásárlásra átadott 1,46 milliárd forintnál. Hódmezővásárhely polgármestere ugyanis Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője, illetve ez a város az egyik legeladósodottabb az országban. Az Emlékpont helyi múzeum a jövőben ezzel a döntéssel átkerül az állam tulajdonába. A döntés folyománya, hogy a város megszabadult egy intézmény fenntartásától és ezért kapott 1,4 milliárdot - vagyis némileg sikerült konszolidálni a település költségvetését.