Nem az eurózóna van válságban, hanem az euróövezet olyan tagállamai jutottak krízisbe, amelyek nem a szabályok szerint játszottak - fogalmazott Csaba László a lapnak. Természetesen marad az euró, sokkal nagyobbak és összetettebbek az érdekek a közös uniós pénz megléte, a rendszer működtetése mellett, mint ellene - fűzte hozzá. A közgazdász szerint az elmúlt napokban tapasztalt folyamatokat nem nevezhetjük valutaválságnak.
Megítélése szerint Magyarországnak jók a fundamentumai: a legfrissebb jegybanki jelentés szerint teljesülhet idén a költségvetési alappálya, a gazdasági növekedés pedig alulról súrolja a három százalékot. Leszámítva a belső gazdaság gyengeségeit, befektetői oldalról nézve kifejezetten pozitív kép rajzolódik ki az országról szerinte. Ráadásul a kormány elkötelezett az államadósság csökkentésében, ami a mostani helyzetben - amikor adósságkrízis gyötri Európát és az Egyesült Államokat is - kifejezetten jól csengő üzenet a piacnak. A Széll Kálmán-terv \"beteljesülése\" is felfelé sfórolhatja piaci megítélésünket - fogalmazott.
A magyar gazdaság idén el fogja érni a 2,5 százalékos növekedést. Ez duplája a tavalyinak, ám ez a bővülés kevésbé érzékelhető: a belső piac növekedése ugyanis elégtelen - mondta Csaba László. Ahhoz, hogy a közép- és családi vállalkozások felvirágozzanak és munkahelyeket teremtsenek, ez a gazdasági növekedés nagyon kevés - fűzte hozzá.
