A parlament döntésével a kormány felhatalmazást kapott arra, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal folytatott konzultáció után rendeletben határozza meg a bruttó 300 ezer forint alatti jövedelmek nettó értékének megőrzéséhez szükséges béremelést.
A javaslat fő beterjesztője Rogán Antal, a gazdasági bizottság elnöke (képünkön) volt. (Korábban Rogán feladata lett volna a \"bérkommandó\" felállítása, ám e téren eddig nem járt sok sikerrel.) Mint ismert, idén januártól a személyi jövedelemadózásban bevezették az egykulcsos adótáblát, amely az átlag alatti és ahhoz közeli jövedelmek esetében - gyermekkedvezmény hiányában - nettó jövedelemcsökkenéssel járt.
A törvényjavaslat második pontja rögtön ki is mondja, hogy a béremeléseket a munkaügyi ellenőrök ellenőrizhetik. Amennyiben a munkaügyi ellenőrzés megállapítja, hogy nem történt meg a béremelés legalább az alkalmazottak kétharmadánál, akkor ezt határozatban rögzítik. Pusztán a béremelés elmaradásáért nem büntethető a munkáltató, legalábbis pénzbírsággal nem. Viszont nem indulhat közbeszerzési eljárásokban és nem kaphat állami támogatást - olvasható \"az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról\" szóló friss javaslatban.
A javaslat indoklása a törvényre azért van szükség, hogy a közszférában végrehajtott bérkompenzációhoz hasonlóan egyetlen munkavállalónak se csökkenjen a jövedelme. A törvény 2012 januárjától lép hatályba, bár a nettó jövedelemcsökkenést a 2011 januárjában életbe lépett szja-változások okozták. Viszont a javaslatból nem derül ki, hogy mi tekintendő bázisnak, vagyis mihez képest kell a jövedelmek nettó értékét megőrizni.
A törvény 2014 januárjáig lesz hatályban.
Az alkotmányügyi bizottság javaslatának indoklásában Balsai István, a testület fideszes elnöke kifejti, hogy a hatályos szabályozás az ingatlan kisajátítását akkor teszi lehetővé, ha azt a törvényben részletesen sorolt közérdekű célok alátámasztják, a magyar jogrendszerben azonban eddig elmaradt a kisajátítási célból közérdekűnek minősülő és a más magyar jogszabályok szerint közérdekűnek vagy kiemeltnek minősülő célok harmonizációja.
