Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A jövő héten kedden szavaz a költségvetés a Büntető Törvénykönyv módosításáról, amely bevezetési a költségvetési csalás intézményét. A Btk. Több új bűncselekménnyel bővül - ilyen például a tb-csalás nevesítése a törvénykönyvbe. A jövőben két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető az, ki társadalombiztosítási ellátás - nyugdíj, táppénz - megszerzése érdekében valótlan adatokat közöl és a kár értéke meghaladja a húszezer forintot. Hasonlóan büntethető aki uniós pályázaton csal, ugyanakkor az önkormányzatoktól folyósítható szociális járadékokra segélyekre a törvény jelenleg nem vonatkozik. Ugyanakkor korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az okozott kárt a vádirat benyújtásáig megtéríti.
A költségvetési csalás mint bűncselekmény új kifejezés a Btk.-ban, ám nagyban lefedi a korábbi adócsalás, illetve jövedéki adócsalás intézményét. Ugyanakkor költségvetési csalást követ el az is, aki költségvetési támogatást a jóváhagyott céltól eltérően használ fel és ezzel legalább százezer forintos kárt is okoz - akkor a bűncselekmény elkövetőjére kiszabható a kétéves büntetés. Súlyosabban honorálhatja a bíróság azt, ha a költségvetési csalás nagyobb vagyoni hátrányt okoz - ez esetben három évig terjedhet a büntetés.
Ugyanakkor 5-10 évet kaphat az a költségvetési csaló nagy értékű csalást bűnszövetségben és üzletszerűen követik el. Ide lehet idézni a Zuschlag-pert, ahol megvalósult a költségvetési csalás bűnszövetkezetben, amit másodfokon hat év börtönnel honorált a bíróság. Az első fokú ítélet még úgy szólt, hogy a mintegy 70 millió forint elsíbolását üzletszerűen követték el - ekkor még nyolc és féléves letöltendő szabadságvesztésről szólt az ítélet - igaz üzletszerűséget másodfokon nem látták bizonyítottnak.
A költségvetési csalások esetében is él az a szabály, hogy korlátlanul enyhíthető az ítélet, ha a okozott kárt a vádirat benyújtásáig megtérítik. Nem mentesíthető a büntetés alól az, aki bűnszövetségben vagy üzletszerűen követett el költségvetési csalást. A most elfogadásra kerülő javaslat szerint öt évig terjedő büntetéssel sújtható, az a cégvezető vagy alkalmazott, aki elmulasztva ellenőrzési kötelezettségét ily módon segíti a költségvetési csalások megvalósítását.
