A Napi Gazdaság keddi számának cikke
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) négy magánnyugdíjpénztárnál − sőt esetenként önkéntesnél is − állapította meg, hogy a tagokat túlzott költségelvonással sújtották. Az erről szóló határozatokat áttekintve jól látszik, hogy a különböző intézményeknél némiképp eltérő az ezt megalapozó határozatokban az indoklás.
A legnagyobb tételt jelentő és a legkorábban hozott intézkedés az ING magánnyugdíjpénztárra (mnyp.) vonatkozott. Ebben a \"túlszámlázás\" mellett a befektetési korlát megkerülését is a kassza szemére hányják. A PSZÁF megállapítása szerint a külföldi befektetési alapokban lévő vagyont a pénztár szinte teljes mértékben két luxemburgi székhelyű, az ING-csoporthoz tartozó társaság által kibocsátott, összesen négy részvényalap \"P\" sorozatú kollektív befektetési értékpapírjaiba fektette. A Magyar Befektetési Alapok pedig a vizsgált időszakban a Külföldi Befektetési Alapok \"S\" sorozatú kollektív befektetési értékpapírjait tartalmazták különböző, nagyjából 50-50 százalékos, illetve 100 százalékos arányban. A két alapnál felszámított díj azonban (lásd táblázatunkat) jelentősen eltér, a magasabb kulcs pedig a felügyelet szerint a követett befektetési gyakorlat miatt indokolatlan többletköltséget okozott a tagoknak.
Kifogásolt konstrukciók
| Saját jegyzés aránya | Portfólió összetétele | Alapkezelési díj |
Alap nagysága | |
| (százalék) | (százalék) | (milliárd forint)* | ||
| ING Mnyp. | ||||
| Magyar \"S\" | n. a. | a két alapnál | 1,45 | 44−115 |
| Külföldi \"S\" | n. a. | azonos | 0,6−0,65 | 45−54 |
| Aegon Mnyp. | ||||
| A | 80 | 23−26 papír | 2,5 | 7,3 |
| OTP Mnyp. | ||||
| A | 91 | 50 alatti befektetés | 2 | 42−45,6 |
| B | 100 | 42% bankbetét | 0,83 | 8,2−8,3 |
| C | 100 | 67% betét | 1,24 | 5,2 |
| D | 42 | 92% 9 alapba ment | 1,25 | 6,9 |
| AXA Mnyp. | ||||
| A | 73 | 7 eszköz | 1,8 | 3,2 |
| B | 72 | 14-15 egyszerű eszköz | 1,5 | 4,2 |
| C | 84 | 11-12 részvény** | 1,5 | 11 |
| D | 80 | 45−48 részvény** | 1,5 | 14,5 |
| E | 77 | 35−45 részvény | 1,5 | 16,8 |
*a vizsgált időszakban, ami pénztáranként eltérő volt
**95 százalékot meghaladóan
Forrás: PSZÁF-határozatok
Mindez ráadásul a 10 százalékos befektetési korlát megszegését is okozta. A két alapon keresztül ugyanis a pénztári vagyon 26 százalékát (közvetlenül nyolc, míg közvetett módon 18 százalékot) az ING-csoporthoz tartozó két külföldi kibocsátó kollektív befektetési értékpapírjaiba fektették. A pénztár ezt vitatta, megemlítve azt is, hogy az említett alapok kellően diverzifikáltak.
A PSZÁF azzal utasította el az észrevételt, hogy így elméletben a kassza 10-10 százalékonként tíz különböző alapon keresztül akár egyetlen instrumentumot is vehetne, ami végső soron azt eredményezné, hogy a teljes pénztári portfólió ugyanannak a kockázatnak van kitéve.
A magasabb közvetett költségeket az ING azzal indokolta, hogy a vagyonkezelő számára költségesebb lenne a globális részvénypiacon egyedi részvénybefektetésekkel közvetlenül kereskedni és egyedi részvénybefektetések által olyan diverzifikált nemzetközi részvényportfóliót létrehozni, amelyet az alkalmazott befektetési jegyek önmagukban biztosítanak.
A PSZÁF szerint viszont ezzel arra nem adtak magyarázatot, hogy miért vásárolták meg közvetett módon magasabb költség mellett ugyanazon kollektív befektetési értékpapírok más sorozatát.
A jogszabály a hibás?
Az OTP (amely, mint azt tegnapi számunkban megírtuk, bírósághoz fordult igazáért) az őt sújtó határozattal szemben kifogásolta például, hogy nem írja elő jogszabály, hogy a közvetve terhelő befektetési költségek mértéke ne haladhatná meg a közvetlen befektetési költségek mértékét. Problémásnak találták továbbá, hogy a vizsgálatot nem terjesztették ki a 2010-es pénzügyi évre, és vitatták a felügyeleti díjszámítás szisztémáját is.
Az AXA is hasonlóan érvelt. Mint kifejtették: a közvetett költségekre vonatkozó jogszabályi rendelkezésekből nem következik, hogy a közvetett befektetéseknél be kellene tartani a közvetlen befektetésekre meghatározott vagyonkezelői díjlimiteket, illetve az sem, hogy a fenti kétféle befektetési típus együttes költségei nem haladhatják meg a limitet.
Az AXA észrevételeiben hivatkozott arra is, hogy a vagyonkezelővel aktív vagyonkezelésben állapodott meg, aminek a passzív vagyonkezeléshez képest magasabb díjazása a magasabb hozamszintben várhatóan megtérül. A PSZÁF viszont ebben az esetben maga is a jogszabály betűjéhez ragaszkodva hangsúlyozta: az általa hivatkozott pont szerint kizárólag a költséget kell vizsgálni a közvetett befektetések esetében, a hozam mértéke e jogszabályhely alkalmazása szempontjából irreleváns. A PSZÁF az OTP azon érvelésétől sem hatódott meg, hogy a vizsgált időszak évében a kassza kiemelkedően jó hozamot ért el a piacon.
