A lakáshitelek az idén így már összesen 76 bázisponttal drágultak. A fogyasztási kölcsönöknél közben inkább stagnálásról beszélhetünk. Bár ez magas szinten történik, ennél a hiteltípusnál ugyanis a THM 22,56 százalékra rúg, szemben a lakáshitelek 10,49 százalékával.
A banki kamatkülönbözet emelkedését jelzi, hogy a hitelek drágulása mellett a betétekre kevsebbet fizetnek a bankok. A háztartások forint és eurobetéteinek átlagos kamatlábai kisebb mértékben csökkentek az előző hónaphoz képest. Az új szerződések értékében a forintbetétek esetében nagyobb mértékű csökkenés tapasztalható, míg az eurobetétek az előző hónaphoz képest változatlan szinten maradtak.
A lakosság áprilisban is serényen törlesztette devizahiteleit. A háztartások hitelállománya tranzakciókból eredően 20,6 milliárd forinttal mérséklődött. Ezen belül a forinthitel-felvétel 19,9 milliárd forinttal haladta meg a törlesztéseket, a devizahitelek állománya pedig 40,5 milliárd forinttal csökkent. A betétállomány a tranzakciókból eredően 4,4 milliárd forinttal csökkent, forintbetétek esetében 32,2 milliárd forint nettó betétkivonás, míg a devizabetéteknél 27,8 milliárd forint nettó betét-elhelyezésre került sor.
Az árfolyam ezúttal nem kínozta a devizaadósokat. Áprilisban ugyanis ennek hatására mindössze négymilliárd forinttal \"hízott\" a devizahitelek közel 5,2 ezerd milliárd forintos állománya. Azt, hogy mennyire más deviza-összetételűek a kölcsönök és a betétek, jól mutatja: a devizabetéteknél közben a megtakarítóknak majdnem 15 milliárd forintos átértékelési vesztesége képződött. (A számok azt is jelzik, hogy a svájci frank az euróhoz képest is mennyire drágult.) Az új nettó elhelyezés közel felét vitte így el az árfolyam.
A visszafogott eladósodási trend folytatódhat, hiszen a forint lakáscélú és szabad felhasználású jelzáloghitelek új szerződéses összértékei enyhén csökkentek, míg a forint személyi hitelek új szerződéseinek értéke az előző hónappal egyező szinten maradt.
