Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarországon a válság nem 2008-ban kezdődött, hanem sokkal korábban, a 2000-től elkövetett kormányzati hibák sokaságokból épült fel - mondta Bajnai Gordon a parlamenti bizottsági meghallgatásán. A volt miniszterelnök szerint ezek az egymásra épülő hibák egyenként nem okoztak volna olyan súlyos válságot, de ezek egymásra épültek. A politikai bátorság hiányzott, így az ország 2008-ra az összeomlás szélére került.
Az államadósság nem oka, hanem tünete a válságnak. Az államadósság éveken keresztüli növekedése a tartósan megbomlott költségvetési egyensúly következménye. 2001 és 2006 között a kiadások jelentősen elszaladtak, miközben a gazdasági növekedés belső szerkezete is átalakult: a növekedés az exportvezérelt növekedéstől elfordulva a belső fogyasztást húzta - így a versenyképesség fokozatosan romlott. E két tényező okozta azt, hogy Magyarország a válság küszöbére 70 százalékos GDP arányos államháztartási hiánnyal érkezett. Mindezt annak ellenére, hogy 2006-ban a választások után jelentős kiigazításba fogott, így a hiány a GDP 10 százalékáról négy százalékra mérséklődött. E kiigazítás nélkül a 2008-as válság kezelhetetlen lett volna - tette hozzá a volt miniszterelnök.
A kormány a IMF-hez és az Európai Unióhoz fordult
Ugyanakkor a kiigazítás során a kiadáscsökkentő lépések helyett nagy súllyal szerepeltek a bevételnövelő intézkedések - amelyek a versenyképességet és a piaci bizalmat is rontotta. A 2008 őszén kirobbant nemzetközi pénzügyi válság nyilvánvalóvá tette, hogy Magyarország nem jut hitelekhez a piacokról, ezért fordult az akkori kormány az IMF-hez és az Európai Unióhoz - mondta Bajnai.
2009 áprilisában kezdte meg munkáját a válságkezelő kormány - amit már Bajnai Gordon vezetett. A piaci bizalmatlanság oka a magas államadósság volt, amit tovább rontott, hogy nagyon magas a külső finanszírozás - ma már a deviza adósság 45 százaléka, de ha ideszámítjuk a külföldi forintkötvény tulajdonosokat, akkor az adósság 57 százaléka van nem magyar kezekben.
A választásokra Magyarország kikerült a válságból
A Bajnai-kormánynak egyszerre kellett kezelni az egyensúlyt, ráadásul olyan lépéseket kellett tenni a piaci bizalom visszaszerzése érdekében, amelyek megalapozzák a tartós növekedés esélyét. Egyszerre kellett reformokat végrehajtani és a kiadásokat csökkenteni - ez politikai szempontból nehéz feladat. Amikor a Bajnai-kormány megkezdte működését az ország kockázati felára 630 bázispont, az euró pedig 317 forint is volt - ez kilátástalanná tette a devizahitelek törlesztését. Ezért Magyarország számára nem volt járható út a forint leértékelődése.
A kormány ezért fejnehéz kiigazításba kezdett, vagyis gyorsan csökkentette a kiadásokat, illetve növelte a bevételeket. Hosszabb távú intézkedés volt a 13. havi nyugdíj megszüntetése, a lakástámogatási rendszer drámai szűkítése, a táppénzszabályok szigorítása - így egy év alatt a kiadások a GDP négy százalékával csökkentek.
A hosszú távú növekedés megalapozása érdekében egy bevételi szempontból semleges adóátalakítást hajtottunk végre, hiszen bevételekről nem mondhattunk le. Ezért a munkát terhelő adókat csökkentettük, viszont cserébe fel kellett emelni az áfát - mondta Bajnai. A hosszú távú döntések közül a legfontosabb a nyugdíjkorhatár emelése, a nyugdíjemelési szabályok szigorítása volt - az intézkedésekkel 2040-ig stabil működés lehetett volna - vélekedett a volt miniszterelnök.
Az elmúlt három évben megállt az eladósodás
Az elmúlt három évben 14 százalékkal nőtt az államadósság, ami jelentős növekedés - ám az elmúlt években az uniós országokban 15-40 százalékkal nőtt az államadósság. A 14 százalékos adósságnövekedésből négy százaléknyi magyarázható a GDP csökkenésével. Növelte az államadósságot a lehívott, ám a jegybankban elhelyezett további négy százaléknyi tartalék - ez a nettó adósságot nem növelte. A növekedésből három százalékpontnyi magyarázható a forint leértékelődésével - ez még vissza lehet nyerni - mondta Bajnai.
A volt miniszterelnök szerint az elmúlt három évben megállt az eladósodás, miközben az unió átlaga hozzánk romlott. A 2010-es választások idejére Magyarország CDS-felára 170 pontra csökkent, a jegybanki alapkamat hat százalékra csökkent. 2009 végén Magyarország visszatért az adósságpiacra, az euró árfolyama 262-265 forintra mérséklődött. Az államháztartási hiány a kitűzött 3,9 százalékkal szemben 4,2 százalék volt tavaly - de ez nem okozott bizalomvesztést.
További reformok szükségesek
A Bajnai-kormány tevékenysége után a magyar gazdaság kijött a válságtól és növekedési pályára állt. Már akkor jeleztük, hogy az új kormánynak további reformokra van szüksége - hangsúlyozta Bajnai. Amennyiben ezeket reformokat az új kormány végrehajtaná, lehetővé tenné a felzárkózást a uniós gazdaságokhoz, belátható közelségbe hozná az euró bevezetését - tette hozzá a volt miniszterelnök.
Az újabb hibák elkerülése érdekében meg kell őrizni a kormánytól független pénzügyi intézményeket: ilyen a független nemzeti bank és a költségvetési tanács - amit gyakorlatilag feloszlatott az Orbán-kormány. Bajnai szerint szerencsés, hogy az új alkotmányba bekerült az adósságkorlát.
Magyarország ismételt eladósodása rendszereken átívelő probléma, hisz az 1981-es magyar adósságválságra adott válasz volt az akkori IMF-csatlakozás. A magyar politikai elit újra és újra elköveti azt a hibát, hogy elbízza magát, aminek következtében fizetésképtelenség közelébe kerül a magyar állam. Ezt történt 1994-95-ben, amire válasz volt a Bokros-csomag, illetve ez történt 2008-ban is - mondta Bajnai.
