A kormány ezzel tulajdonképpen (bár csak erősen részlegesen) visszahozza a \"tiszta lappal\" elvet, amit a devizahitelesek megsegítését célzó eredeti Rogán-féle nyolc pont még tartalmazott. A bankok akkor élesen tiltakoztak. Az eljárás lényege: azoknál, akiknél az lakáshitel adóssága meghaladja ingatlanuk piaci értékét, a különbözetet el kellene engedniük a hitelintézeteknek.
Emellett még valamiféle lakhatási támogatást is folyósítanának a bankok - jelentette ki Cséfalvay. Ezzel az államtitkár szerint a pénzintézetek erősen érdekeltté válnak abban, hogy ne \"döntsék\" be adósaikat.
Az államtitkár egyébként a lapunk előzetes információnak megfelelő hármas csoportot hozna létre a probléma megoldására. A jelenleg is rendben törlesztőknél lépne be az árfolyamplafon. A második csoportba tartoznának azok, akiknél lehetővé válna a konszolidáció. A harmadik kategóriát pedig a szociálisan nehéz helyzetbe kerültek jelentik. Náluk az ingatlant állami, illetve önkormányzati bérlakássá alakítanák, amiben azután bérleti díj fejében lakhatnának. Mint Cséfalvay hangsúlyozta: a rászorultság elvét nagyon szigorúan figyelembe kell venni, és be kell tartani.
Az államtitkár elmondta még, hogy a társadalom többsége nem képes önállóan, segítség nélkül lakáshelyzetének megoldására. A támogatáspolitikának azonban figyelembe kell vennie az eltérő igényeket és lehetőségeket. A saját tulajdonú lakásnál a segítséget a kormány - többek között - az előtakarékosság, a kamattámogatás révén adná meg.
A bérlakás szektorban is további differenciálásra van szükség. Megteremtenék a piaci alapú bérlakásépítés jogi és pénzügyi feltételeit, és kedvezményes lakásbérleti programokat indítanának. A szociális problémák megoldásához pedig a rezsiköltségek szabályozása is hozzájárulhat.
