A kormány pénteken elküldte Brüsszelnek és nyilvánosságra hozta a konvergenciaprogramot. A tervezet nagyrészt a Széll Kálmán Tervre épül, ám az eddigi sarokszámokat részletesebben kidolgozták a dokumentumban. A kormány két makropályát vázolt fel a tervekhez kapcsolódóan, közölt néhány részletet a jövő évek költségvetési tervezéséről és a devizahitelesek megsegítését érintő programokról is néhány újabb intézkedésre derült fény.
Így alakítják át a nyugdíjrendszert
A nyugdíjrendszert illetően a kormány újból bevezeti a tisztán infláció alapú indexálás rendszerét - ezzel a tervek szerint jövőre 3, 2013-ban 6 milliárd forint takarítható meg. A korkedvezményes nyugdíjrendszer átalakításával és a fegyveres testületeknél szolgálók korai nyugdíjazásának megszöntetésével a tervek szerint 2012-ben 1,5, 2013-ban 5,5 milliárd forint lesz megtakarítható. A nyugdíjrendszer legnagyobb átalakítása kétségtelenül a rokkantnyugdíjak rendszeréhez kapcsolódik: már idén 12 milliárd forint megkatarítást remél itt a kormány, ami jövőre 88, 2013-ra pedig 117 milliárd forintra hízik.
Komoly változások lesznek a munka világában
A munkaerőpiacot érintő átalakítások jelentős része a munkanélküli segélyezés rendszerét érinti. A különböző támogatások, segélyek szigorításával jövőre közel 110 milliárd forintot spórolna meg a kormány évente - a munkaerőpiacot érintő összes lépés együttesen 195 milliárdos megtakarítást eredményez. A különböző szociális és családtámogatási juttatások befagyasztását és szigorítása is a tervek része: az itt elérhető megtakarítás 2012-ben több mint 30 milliárd forint, ami 2013-ra közel 50 milliárdra hízik.
A közmunkaprogramokkal kapcsolatban is több részlettel szolgál a program - itt három típusu megoldást képzel el a kormány. Az alacsony képzettségűek számára rövid távú közmunkaprogramot biztosítanak, amit a helyi önkormányzatok, az egyházak, illetve a civil szervezetek biztosítanának. Ez napi négyórás munkát biztosítana és lehetőséget adna a munkavállalónak a munkapiacra való visszatérésre. A bér a tervek szerint legfeljebb a mindenkori minimálbér 95 százaléka lenne - időarányosan -, amit kiegészítenének különböző támogatások.
A hosszú távú programok célja a helyi közösség számára fontos feladatokra csoportosítana munkaerőt - itt 6-8 órás foglalkoztatásról beszél a kormány, a bér pedig a minimálbér 70-100 százaléka lenne. A nemzeti munkaprogram pedig megoldást kínál a munkaerőpiac változási folyamatainak lekövetésére és a vis maior helyzetekre való felkészülésre. A programban dolgozók részt vennének az ár- és belvízi védekezési programokban, a köz- és vasutak építésében, valamint az energiahatékonysággal és a megújuló erőforrásokkal kapcsolatos munkákban. A támogatás 12 hónapra járna és a minimálbér 100 százalékát tenné ki. A tervek szerint már idén 190 ezer főt foglalkoztatnának a rövid távú programokban és 15-20 ezer embert a hosszú távúakban.
A dokumentumban sok új információ nem szerepel az adózásról, egyedül a dohányáruk jövedéki adójának emelése tűnik új részletnek. Ezek szerint júliustól újra emelik ezt az adónemet, amit évente fokozatosan további emelések követnek, egészen addig, míg az uniós szintre nem kerül a jövedéki adó mértéke - erre várhatóan 2018 januárjában kerül sor.
rendelkezzenek a nyugdíjszámítás módjáról, továbbá különválasszák a biztosítási, szolidaritási és szociális elemeket. Az új nyugdíjrendszer 2012 januárjától indul. A korkedvezményes nyugdíjra jogosító munkakörökben dolgozók számára a kormány olyan modellt akar kidolgozni, amely figyelembe veszi és elismeri az egyes munkahelyek speciális körülményeit. 2011 júliusáig felülvizsgálják mind a korai nyugdíjazás, mind a rokkantnyugdíjazás szabályait.
Hozzányúlnak a táppénzek rendszeréhez is azt követően, hogy márciusban már csökkentették az ellátás maximális összegét, a minimálbér
négyszereséről kétszeres értékre. A jövőben e téren erősítenék a biztosítási elvet, a táppénzen lévőket egészségi állapotuktól függően korai rehabilitációra küldenék. Megszüntetnék az ún. passzív táppénzt is - ez jelenleg annak jár, aki a biztosítási jogviszony megszűnését követő 3 napon belül keresőképtelenné válik.
Jelentősen megvágnák a támogatott hallgatók számát
A felsőoktatásban az államilag finanszírozott helyek jelentős csökkenésére készül a kabinet: a tervek szerint a 2011-es 53 ezer fős kvóta 2014-re 30 ezerre csökkenne. Ezt azonban fokozatosan vinnék véghez, ezért már jövőre 12 milliárdot szeretne megspórolni a kormány a felsőoktatásban, ami 38 milliárdrra hízna 2013-ra.
A közösségi közlekedésben - ahogy már eddig is tudtuk - jövőre 45, 2013-ban 60 milliárd forintot takarítana meg a kormány. A részleteket illetően azonban új információ, hogy már jövőre öt milliárd forint megtakarítást érne el a kabinet a MÁV és a Volánok összevonásával, ami 2013-ra 15 milliárdra hízna. Évi 10 milliárd forint megtakarítást remélnek a jegyártámogatások rendszerének csökkentésétől.
Tovább terhelik a gyógyszercégeket
A gyógyszerkasszánál továbbra is tartja magát ahhoz a kormány, hogy 2013-tól már évi 120 milliárd forintot - a teljes összeg harmadát - kívánja megtakarítani. Ebből 15-16 milliárd forintot a gyógyszercégekre kivtetett különadó 12 százalékról 18 százalékra való feltornázása fedezne, míg a generikus készítmények előtérbe tolásával 20 milliárdot terveznek megtakarítani. A kasszán belül rengeteg apróbb megtakarítási tétel található - a különböző célú készítményekre juttatandó támogatások szigorítása, a szabályozott árak rendszerének áttekintése - ám a legérdekesebb az a tétel, ami szerint további hosszú távú intézkedésekkel és amennyiben szükséges, egyéb a gyógyszercégekre kivetendő terhekkel szeretne további 25 milliárd forintos megtakarítást elérni a kormány 25 milliárd forintot.
Kontroll alatt tartják az önkormányzatokat
Az önkormányzati szektortól is komoly megtakarításokat vár el a kabinet. Egyrészt a kötelező feladatok átvállalásával, az operatív intézkedésekre történő hitelfelvétel megtiltásával és a beruházási célú hitelfelvétel állami kontrolljával jövőre 15, 2013-ban 100 milliárd forintot lehetne spórolni. Az adózási fegyelem növelésével és az adózás egyszerűsítése 5-10 milliárdos megtakarítást hozhat, míg az önkormányzati intézmények működésének racionalizálása és a feladatok kiszervezésének megtiltása 12 milliárdos megtakarítást eredményezhet évente.
| (milliárd forint) | 2011 | 2012 | 2013 |
| 1. Foglalkoztatás | 3 | 195 | 213 |
| Munkanélküli segélyezés rendszere | 0 | 111,1 | 111,1 |
| Aktív munkaerő-piaci eszközök | 0 | 40,5 | 40,5 |
| Táppénz szigorítások | 3 | 10 | 10 |
| Egyes szociális juttatások szigorítása | 0 | 15 | 15 |
| Családtámogatások nominális befagyasztása | 0 | 18 | 36 |
| 2. Nyudíjrendszer reform | 12 | 93 | 129 |
| Infláció alapú indexálás | 0 | 3 | 6 |
| Korengedményes és -kedvezményes nyugdíjazás szigorítása | 0 | 1,5 | 5,5 |
| Rokkantnyugdíjazás átalakítása | 12 | 88 | 117 |
| 3. Közösségi közlekedés | 0 | 45 | 60 |
| Közlekedési holding megtakarításai | 0 | 5 | 15 |
| MÁV átstrukturálása | 0 | 30 | 35 |
| Ártámogatás átalakítása | 0 | 10 | 10 |
| 4. Felsőoktatás | 0 | 12 | 38 |
| Hallgatók számának csökkentése | 0 | 5,4 | 15,5 |
| Kapacitások csökkentése | 0 | 6,6 | 22,5 |
| 5. Gyógyszerkassza | 0 | 83 | 120 |
| Gyógyszervállalatok befizetéseinek növelése | 0 | 16 | 15 |
| Generikus program támogatása | 0 | 20 | 21 |
| 6. Önkormányzatok | 0 | 32 | 122 |
| Kötelező önkormányzati feladatok átvétele és a hitelfelvételek kontrollja | 0 | 15 | 100 |
| Adózási fegyelem javítása | 0 | 5 | 10 |
| Racionalizálás, kiszervezések tiltása | 0 | 12 | 12 |
| Államadósság-csökkentő alap befizetései | 0 | 90 | 220 |
| Elektronikus útdíj | 0 | 0 | 100 |
| Bankadó | 0 | 90 | 0 |
| Társasági adó csökkentésének elhalasztása | 0 | 0 | 120 |
Forrás: NGM
A kormány szerint is több kell még
Amint arról már Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerdán beszámolt, a kormány két makropályát - egy konzervatívatés egy dinamikusat - vázolt fel.
| százalékos növekedés, előző évhez képest |
2011 | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 |
| Konzervatív pálya | 3,1 | 3 | 3,2 | 3,3 | 3,5 |
| Dinamikus pálya | 3,2 | 3,6 | 4,8 | 5,2 | 5,5 |
Amennyiben nem viszi véghez a strukturális reformokat a kormány, akkor kétségtelenül nem lehet arra számítani, hogy a válság utáni növekedés meg tudja haladni a recesszió előtti évek dinamikáját, hiszen azt a hitelboom segítette. Az intézkedések nélkül ezért egy 2,5-3 százaléknál magasabb potenciális növekedés nem képzelhető el.
20-64 éves korosztályt tekintve 66,3, a dinamikus forgatókönyv alapján
pedig 69,1 százalékra nőhet 2015-ig a jelenlegi 60,6 százalékról.
2020-ig 75 százalékot irányoz elő a program, összesen egymillió új
munkahellyel együtt.
A konzervatív pálya úgy számol, hogy a foglalkoztatottság bővülése és a beruházási aktivitás is csak mérsékelt marad. A dinamikus szcenárió szerint ugyanakkor öt év alatt 400 ezer munkahely létesül, amennyiben a struktuális reformtervek és további - itt nem részletezett - intézkedések megvalósulnak. Ezen felül feltétel, hogy a terv implementálása nyomán az ország kockázati prémium csökkenése és hitelességi növekedése további beruházások és termelőkapacitások létrehozatalához járul hozzá, ami tovább emeli a foglalkoztatottak számát.
Nem nőnek a rezsiköltségek
Az infláció alakulását illetően a kormány szerint idén 4 százalék, jövőre átlagosan 3,4 százalékra lassulhat a drágulás üteme. Hosszú távon elérhető a három százalékos inflációs célszint. A belső fogyasztás csak fokozatosan tér magához, ezért a maginflációra ható nyomás nem várható. Idén nem várható árnyomás a szabályozott árak oldaláról sem, mert a kormány elkötelezett amellett, hogy alacsonyan tartja a lakhatási költségeket. Az önkormányzatok által regulált áraknál az év elején már megtörténtek az emelések - ezek nem haladták meg az infláció mértékét, ezért innen sem várható nyomás.
A kormány is lát költségvetési kockázatokat
A nyugdíjrendszeri vagyonok átpumpálásával és a fokozatosan javuló államháztartási egyenleggel a GDP-hez viszonyított államadósság már rövid távon is csökken. A 80,2 százalékon a csúcsát elérő adósságráta a számítások szerint 2015-re a GDP 65 százaléka alá csökken.
Az idei államháztartási egyenleg a nyugdíjpénzekkel együtt 4 százalékos többletet produkálna, ám a MÁV és a BKV adósságának átvállalásával, valamint az egyes PPP-projektek kivásárlásával ez 2 százalékra csökken. Mindezek ellenére, a kormány célja, hogy elérje a vállalat, 2,94 százalékos hiánycélt az egyszeri hatások nélkül - ennek oka a 250 milliárdos zárolás elrendelése.
A zárolás másik célja, hogy az előre nem látható, külső fejlemények okozta veszéyek elől is védelmet nyújtson, amik főleg a bevételi oldalt érinthetik. Ahogy a 2010-es költségvetésben is látható volt, az adóbevételeket alultervezték - főként a bázishatások miatt. Idén a legnagyobb kockázat - 2010-hez hasonlóan - a társasági adót érinti. A többi, kisebb kockázatot is figyelembe véve, a konvergenciaprogram úgy számol, hogy a zárolt 250 milliárd forintot nem szabadítják fel.
A közszférában jövőre sem lesz még fellendülés
A 2012-es költségvetést a kormány 2,5 százalékos hiánnyal tervezi - ez már tartalmazza a struktuális átalakítások által megspórolt összegeket, ám a célszám tartásához további intézkedésekre lesz szükség.
Többek között ezért a közszférában a bruttó bérek 2012-ben sem fognak nőni - itt a nettó bérek növekedését a szuperbruttó fokozatos kivezetése biztosítja. A költségvetési szervek beszerzései pedig csak az infláció mértékével növekedhetnek jövőre. A szociális transzferek és a családi pótlék sem fog növekedni jövőre, ugyanakkor a családi adózás elismeri a gyermeknevelés költségeit.
Ezt kapják a deviza-lakáshitelesek
A kormány - fogalmaz a dokumentum - ez év tavaszán a hazai pénzügyi szektor képviselőivel olyan megállapodást készül kötni, amelynek részeként az árfolyamot a mostaninál valamivel kedvezőbb szinten fixálnák. (A korábbi értesülések szerint ez a svájci frank esetében 190 forint körül lehet.) Ezen elméleti és a valós árfolyam közötti különbözetet egy külön számlán tartanák nyilván, ami az árfolyam emelkedése esetén végső soron az adósságot növelné. A kormány addig, amíg ez az árfolyamfixálás él, a felhalmozódó veszteségekre teljes garanciát vállalna. (Az az anyagból nem derül ki, hogy az árfolyamrögzítés egy általánosan megszabott ideig, vagy a hitelek teljes futamidején keresztül élne. Lapinformációk szerint csak 3-4 évről volna szó.) E periódus után a garancia 25 százalékra csökken.
Amennyiben a bedőlt adós saját maga értékesíti ingatlanát, a bank átmeneti segítségként lakhatási támogatást nyújtana (a HVG információi szerint másfél-két évre átvállalná a lakásbérleti díj zömét), azt az adósságrészt, amelyet pedig nem fedez a befolyó vételár, elengedné. Ezzel egyidőben az állam kamattámogatást nyújtana azoknak a befektetőknek, amelyek megvásárolnák ezeket az ingatlanokat. A hetilap úgy tudja, az állami kamattámogatás legfeljebb 3 százalékpont lehet,
és 5 évre szólna, de a harmadik évtől már csökkenne a mértéke - mindez évi 15 milliárd forinttal terhelné a költségvetést.
A kormány mindezeken túl - a régóta húzódó terveket végre valóra váltva - felállítaná a Nemzeti Eszközkezelőt, amely árverésen vagy egyezség keretében megvenné a leginkább rászoruló családok hitellel terhelt ingatlanát, majd bérbe adná azt a volt tulajdonosnak.
