Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A parlament döntött az új alaptörvényhez benyújtott 157 módost javaslatról, így összeállt az új alkotmány szövege, amiről jövő hétfőn már szavazhatnak is a képviselők - természetesen az új alaptörvény elfogadásához kétharmados többség kell. Az új alkotmány a tervek szerint 2012 januárjában léphet életbe. A szavazáson - ahogy a vitában is - csak Fidesz-KDNP és az Jobbik vett részt, az MSZP és az LMP távolmaradt a szavazástól.
Az előzetes várakozásokhoz képest egyetlen kérdésben döntött másképp a parlament, mint az a bizottsági vita után várható volt: az új alaptörvényben is megyék maradnak és nem lesznek vármegyék. Mint kiderült a Fidesz frakció tegnapi ülésén felvetődött egy másik változtatási lehetőség - miszerint meghagynák a bírák nyugalomba vonulásának 70 évhez kötött korhatárát - ám végül is a frakció ezzel ellentétesen döntött - így januártól bíró Magyarországon az lehet, aki betöltötte a harmincadik életévét, ám még nem érte el az általános nyugdíjkorhatárt - amely jelenleg 62 év. Ez a döntés tömeges nyugdíjazási hullámot indít el elsősorban a bírósági vezetői posztokon - emiatt a bírói kar is tiltakozott.
Döntöttek a forintról, szűkítették az MNB-elnök jogait
Az elfogadott módosítók szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetőinek kinevezése az köztársasági elnökhöz kerül, vagyis mind az MNB-elnököt, mind az MNB-alelnököket a köztársasági elnök nevezi ki hat évre. Így a jelenlegi alkotmánnyal szemben megszűnik a miniszterelnök és a MNB elnökének jelölési joga - igaz a alaptörvény javaslat arról is rendelkezik, hogy az új jegybanktörvény kétharmados többségű lesz. Jelenleg a MNB elnökét a miniszterelnök jelölése utána a köztársasági elnök nevezi ki, míg az alelnökök személyt az MNB elnöke választja ki, s ha azok megfelelnek a miniszterelnöknek, akkor kéri kinevezésüket a köztársaság elnökétől.
Az új alaptörvény rögzíteni fogja, hogy a magyar fizetőeszköz a forint - ennek a passzusnak majd az euró bevezetésekor lesz jelentősége, hiszen így erről az aktusról kétharmados egységre lesz szükség a majdani parlamentben - valamikor a következő évtized elején.
Korlátozzák az Alkotmánybíróság jogkörét
Szintén az elfogadták azt módosító javaslatot, amely korlátozza az Alkotmánybíróság (Ab) jogkörét költségvetési és adókérdésekben, mindaddig, míg az államadósság mértéke meghaladja a GDP 50 százalékát. Vagyis amíg ilyen magas a hiány az Ab nem semmisítheti meg az alkotmányellenes költségvetési és pénzügyi törvényeket - kivéve, ha az olyan alapvető jogokat sért, mint az élethez, az emberi méltósághoz, a személyes adatok védelméhez, a gondolat és lelkiismeret szabadságságához vagy állampolgársághoz kapcsolódó jogokat sért.
Az Alkotmánybíróságot érintő javaslat az is, hogy a tagok számát a jelenlegi 11-ről 15 főre emelik - továbbá az elnököt ezen túl nem a alkotmánybírák, hanem az országgyűlés választja meg. A képviselők arról is döntöttek, hogy a kormány mellett a parlamenti képviselők egynegyede és az országgyűlési biztos kérhet előzetes normakontrollt.
Megint jön a többéves büdzsé
Az országgyűlés többsége elfogadta azt a módosítást miszerint nem kellene a kormánynak minden évre külön költségvetési törvényt benyújtania - vagyis újra lehetőség lenne több éves büdzsék elfogadására - amire egyszer 2001-2002-ben volt példa.
Az önkormányzatok érintő módosítás, hogy a jövőben a települések hitelfelvételeit külön törvény kormányengedélyhez kötheti.
A képviselők kivették a törvényjavaslatból azt a passzust, amely többletszavazatot adott volna a gyermekes szülőknek - mivel ez vörös posztóként magasan elutasították a választók.
