Sok még a nyitott kérdés a kötelező átvételi (kát) támogatási rendszer átalakítása körül, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium március végén indított szakmai párbeszédet a rendszer átalakításáról. A jelenlegi kát-rendszer július elsején megszűnik, a tárca egy új, elsősorban a megújuló energián alapuló hasznos hőtermelés felhasználását ösztönző rendszert dolgozna ki. Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyi államtitkára a Gazdasági Rádióban elmondta: az állam 20-30 milliárd forintot spórol a kötelező áramátvétel (kát) rendszerének átalakításán. Az államtitkár korábban úgy fogalmazott, a változás mindössze 1-2 százalékos csökkenést jelenthet az áram felhasználói árában.
Bencsik szerint a kát-rendszer átalakításával 2030-ig az áramtermelésben 15-20 százalékos részarányt érhet el a megújuló energia, a hőellátásban viszont elérhető 40-45 százalék is. A kormány tervei szerint a megújuló energiaforrások között meghatározó szerepet játszó biomassza-alapú energiatermelésben alapkövetelmény lesz a jelenleginél kisebb támogatható kapacitáshatár, a magasabb hatásfok és a fenntarthatóság.
A hasznos hőtermelésen felül a tisztán megújulóalapú hőtermelőknek a jelenlegitől eltérő formában, de megmarad az áramtermelés támogatása. A földgáz alapon, kapcsoltan termelt áram támogatása azonban július elsejével megszűnik. Az új hőoldali támogatási rendszer az Európai Bizottság jóváhagyását követően, a tervek szerint az új fűtési idény kezdetekor, azaz idén október 15-én lép hatályba. A kormány mindeközben a megújuló energia új átvételi rendszerén is dolgozik, itt felülről korlátozzák az átvétel mennyiségét, a kvóta kimerülésével nem lenne mód újabb csatlakozásokra. Nem lehetne 10 megawattnál nagyobb teljesítményű, erdei tűzifát elégető biomassza-erőműveket építeni, ha lakossági hőt állít elő az adott egység, e teljesítményhatár 20 megawatt lenne.
Bercsi Gábor, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) elnöke lapunk kérdésére a kát-módosítás egyik legnagyobb kérdésének azt nevezte, hogy a kapcsolt hőenergia támogatását milyen elvek szerint osztanák szét az új szisztémában. A kapcsolt termelők helyzetét nehezítheti, hogy a következő negyedévben 10 százalék körüli gázáremelkedés várható a szabadpiacon, miközben a távhőárakat befagyasztotta a kormány, az áram ára pedig továbbra is alacsony.
Több fórumon is felmerült, hogy a távhőszolgáltatók a piaci viszonyok rendeződéséig meglévő kazánjaikkal elégítsék ki a hőigényeket, Bercsi szerint azonban e megoldás 20 százalékkal emelné a hő árát, a többletet pedig sem a szolgáltató, sem az erőmű nem tudja érvényesíteni, ezért rövid távon komoly fizetési problémák merülhetnek fel.
A helyzet egy néhány hónapos átmeneti időszakban még kezelhető, hosszabb távon azonban már komoly gondokat okozhat − tette hozzá az elnök.
