Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A parlament hétfőn szavaz az új alkotmányhoz benyújtott módosító javaslatokról, így ha minden simán megy - és miért ne menne - már csak tízet kell aludni, hogy új alkotmányra ébredjen az ország.
A Fidesz által támogatott sorból kiderül, hogy az MNB vezetőinek kinevezése a köztársasági elnökhöz kerül, vagyis mind a jegybankelnököt, mind az alelnököket az államfő nevezi ki hat évre. Így a jelenlegi alkotmánnyal szemben megszűnik a miniszterelnök és a MNB elnökének jelölési joga. Igaz, a alaptörvény-javaslat arról is rendelkezik, hogy az új jegybanktörvény kétharmados többségű lesz - ennek őszi tárgyalása során ki lehet alakítani a jelölési szabályokat is. Jelenleg a MNB elnökét a miniszterelnök jelölése után a köztársasági elnök nevezi ki, míg az alelnökök személyét az MNB elnöke választja ki, s ha azok megfelelnek a miniszterelnöknek, akkor kéri kinevezésüket a köztársaság elnökétől.
Az új alaptörvény rögzíteni fogja, hogy a magyar fizetőeszköz a forint - ennek a passzusnak majd az euró bevezetésekor lesz jelentősége, hiszen így erről az aktusról kétharmados egységre lesz szükség a majdani parlamentben - valamikor a következő évtized elején.
Szintén az elfogadásra javasolt módosítók között szerepel az a javaslata, mely mindaddig korlátozná az Alkotmánybíróság (AB) jogkörét költségvetési és adókérdésekben, amíg az államadósság mértéke meghaladja a GDP 50 százalékát. Vagyis amíg ilyen magas a hiány - körülbelül 2020-ig - az AB nem semmisítheti meg az alkotmányellenes költségvetési és pénzügyi törvényeket, kivéve ha az olyan alapvető jogokat sért, mint az élethez, az emberi méltósághoz, a személyes adatok védelméhez, a gondolat és lelkiismeret szabadságságához vagy állampolgársághoz kapcsolódó jog. Az AB-t érintő javaslat az is, hogy a tagok számát a jelenlegi 11-ről 15 főre emelik - továbbá az elnököt ezen túl nem az alkotmánybírák, hanem az Országgyűlés választja meg.
Puhítanak a hétfői szavazás során a költségvetési szabályokon is, az elfogadásra javasolt módosítás szerint nem kellene a kormánynak minden évre külön költségvetési törvényt benyújtania. Ez azt jelenti, hogy újra lehetőség lenne több éves büdzsék elfogadására, amire egyszer 2001-2002-ben már volt példa.
Az önkormányzatokat érintő módosítás, hogy a jövőben a települések hitelfelvételeit külön törvény kormányengedélyhez kötheti. Jelenleg nincs ilyen szabály sem az alkotmányban, sem az önkormányzati törvényben. Az elfogadásra javasolt módosító javaslat szerint minden egyes önkormányzati hitelkérelmet a kormánynak kellene engedélyeznie.
Nagy vihart kavart a Fidesz azon javaslata, hogy a bíráknak 62 életévük betöltése után nyugdíjba kelljen vonulniuk - szemben a jelenlegi hetven éves korhatárral. A MSZP szerint mivel minden fontos bírói poszton az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött bíró tevékenykedik, az új alkotmány életbelépésével megnyílna a lehetőség egyfajta bírósági tisztogatásra. E javaslat továbbra is szerepel a támogatott sorban - így bírói kar az alkotmány jövő januári életbe lépése után komoly fiatalítás elé néz. Nem kerül ki az alkotmány tervezetéből a vármegyékre való utalás, de megbarátkozhatunk azzal a gondolattal, hogy a Legfelsőbb Bíróságot újra Kúriának hívják - már ha a kétharmados többség elfogadja a Fidesz elnöksége által jóváhagyott módosítók listáját .
