Sok még a nyitott kérdés a kötelező átvételi (kát) támogatási rendszer átalakítása körül, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium március végén indított szakmai párbeszédet a rendszer átalakításáról. A jelenlegi kát-rendszer július elsején megszűnik, a tárca egy új, elsősorban a megújuló energián alapuló hasznos hőtermelés felhasználását ösztönző rendszert dolgozna ki. Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyi államtitkára a Gazdasági Rádióban elmondta: az állam 20-30 milliárd forintot spórol a kötelező áramátvétel (kát) rendszerének átalakításán. Bencsik szerint kát-rendszer átalakításával 2030-ig az áramtermelésben 15-20 százalékos részarányt érhet el a megújuló energia, a hőellátásban viszont elérhető 40-45 százalék is. A kát-rendszer eredeti célja a megújuló energiák támogatása volt, időközben azonban gázüzemű erőművek is bekerültek a támogatotti körbe, illetve a rossz hatékonyságú biomassza (tűzifa-) felhasználás is rontotta az energiahatékonysági szempontokat, miközben az állami támogatás nem jutott el a fogyasztókig.
A kormány tervei szerint a megújuló energiaforrások között meghatározó szerepet játszó biomassza-alapú energiatermelésben alapkövetelmény lesz majd a jelenleginél kisebb támogatható kapacitáshatár, a magasabb hatásfok és a fenntarthatóság. A hasznos hőtermelésen felül a tisztán megújuló alapú hőtermelőknek a jelenlegitől eltérő formában, de megmarad az áramtermelés támogatása. A földgáz alapon, kapcsoltan termelt áram támogatása azonban július elsejével megszűnik. Az új hőoldali támogatási rendszer az Európai Bizottság jóváhagyását követően, a tervek szerint az új fűtési idény kezdetekor, azaz idén október 15-én lép hatályba. Egyes iparági szereplők szerint a kát-rendszer átalakításáról való gondolkodás fókuszában pillanatnyilag a 2011−2012-es fűtési idény \"túlélése\" áll. A távhő-szolgáltatóknak és -termelőknek május végéig kell megkötniük gázszerződéseiket, így amennyiben addig nem derülnek ki az új rendszer részletei, a cégek nem fogják tudni, mekkora mennyiséget kössenek le, illetve azt sem, hogy egyáltalán érdemes lesz-e termelni. Úgy tudni, a tárca vizsgálja annak lehetőségét, hogy a távhőtermelők továbbra is az egyetemes szolgáltatás keretén belül vásárolhassanak gázt.
Bencsik úgy fogalmazott, a rendszert továbbra is az áramtarifákon keresztül tartják fenn, de az eddigieknél 20-30 milliárd forinttal kevesebb pénzből. Közben az új megújulóenergia-átvételi rendszeren is dolgoznak, és felülről korlátozzák az átvétel mennyiségét, tehát ha egy adott évben kimerült a kvóta, akkor többen már nem csatlakozhatnak a rendszerhez. Ráadásul a 10 megawattnál nagyobb teljesítményű, erdei tűzifát elégető biomassza-erőműveket nem lehet építeni, amennyiben lakossági hőt állít elő az adott egység, teljesítmény határa 20 megawatt. Efölött mezőgazdasági mellékterméket kell felhasználni ahhoz, hogy támogatást kapjanak - hangzott el a Gazdasági Rádióban.
Bercsi Gábor, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) elnöke lapunk kérdésére a kát-módosítás egyik legnagyobb kérdésének azt nevezte, hogy a kapcsolt hőenergia támogatását milyen elvek szerint osztanák szét az új szisztémában. A kapcsolt termelők helyzetét nehezítheti, hogy a következő negyedévben 10 százalék körüli gázáremelkedés várható a szabadpiacon, miközben a távhőárakat befagyasztotta a kormány, az áram ára pedig továbbra is alacsony. Több fórumon is felmerült, hogy a távhőszolgáltatók a piaci viszonyok rendeződéséig meglévő kazánjaikkal elégítsék ki a hőigényeket, Bercsi szerint azonban e megoldás 20 százalékkal emelné a hő árát, a többletet pedig sem a szolgáltató, sem az erőmű nem tudja érvényesíteni, ezért rövid távon komoly fizetési problémák merülhetnek fel. A helyzet egy néhány hónapos átmeneti időszakban még kezelhető, hosszabb távon azonban már komoly gondokat okozhat − tette hozzá az elnök.
