A KKV-szektor vállalatvezetőinek háromtizede (31 százalék) nem vár változást a magyar gazdaság általános helyzetében az elkövetkező félévben, míg a romlást és javulást várok összesített aránya lényégében azonos (35, illetve 34 százalék). A helyzetet negatívan megítélők körében azonban lényegesen többen vannak (15%-nyian), akik jelentős romlásra számítanak, mint a gazdaság állapotának lényeges javulásában bízók (1 százalék) - derül ki a cég elemzésből.
Kissé kedvezőbbnek várják saját vállalkozásuk helyzetének változását a megkérdezett vállalatvezetők, mint az országét. 37 százalékuk abban bízik, hogy a következő fél év során javulhat vállalatuk általános gazdálkodási helyzete. A vállaltvezetők a cégük üzleti helyzetének romlására háromtizedük számít, míg a jelenlegi helyzet fennmaradására mintegy egyharmaduk. Legpesszimistábbnak a személyi és közösségi szolgáltatások területén működő vállalatok vezetői, és a cégek bő egynegyede arra számít, hogy általános gazdálkodási helyzetük jelentősen romlik a következő fél év során. Legnagyobb, 13 százalékos arányban a 10-19 főt foglalkoztató vállalkozások tartanak helyzetük jelentős romlástól és Észak-alföldön az átlagosnál nagyobb, 47 százalékos arányban prognosztizálták, hogy nem fog megváltozni vállalatuk általános gazdasági helyzete.
Noha csak a válaszadók egytizede tart attól, hogy vállalata helyzete a következő fél év során lényegesen romlik, ennél lényegesen többen számolnak azzal, hogy a közeljövőben akár komoly nehézségekre is fel kell készülniük. Vállalatuk gazdálkodási területén a válaszadók fele (49 százalék) számít a következő évben olyan nehézségekre, amelyek alapvetően megingathatják vállalatuk helyzetét.
A válaszadók mintegy hattizede (58 százaléka) úgy látja, kapacitásuk megfelel a következő fél évben várható kereslet mértékének. Akik eltérést látnak, azok jellemzően kapacitásfeleslegről számoltak be: minden negyedik vállalatvezető gondolja, hogy cége kapacitásának egy része felesleges lesz, további 9 százalékuk még pesszimistább, a közeljövőben várható kereslettel összevetve vállalata kapacitásának jelentős részét ítéli feleslegesnek. A kis- és közepes vállalkozások több, mint felének nincs esélye tevékenységének bővítésére a következő 6 hónap során - vélekedtek vezetőik. Akik mégis láttak esélyt a bővítésre, nagyobbrészt csak szerényebb mértékű, legfeljebb 5 százalékos bővülésben bíznak. A kkv kevesebb, mint fele tervez technológiai jellegű beruházást
A kis- és közepes méretű vállalkozások több mint négytizede (41 százalék) tervez technológiai jellegű beruházást vagy fejlesztést a következő egy év során. Közülük minden másodiknak (48 százalék) vélhetően szüksége lesz banki hitelre, hogy valóra váltsa tervét. A cégek beruházási szándékait elsősorban a jövőt illető bizonytalanság, valamint az elégtelen belső kereslet fogja vissza. A legfontosabb hátráltató tényező, a bizonytalan jövő: a vállalatvezetők 15 százaléka szerint ez ellehetetleníti a beruházások tervezését, illetve megvalósítását, és további 29 százalékuk szerint is nagy mértékben korlátozza azt. A belföldi kereslet hiányához fogható mértékben hátráltatják a beruházásokat a finanszírozási nehézségek és a magas hitelkamatok is.
A válaszadók mintegy háromtizede (29 százaléka) számolt be arról, hogy vállalata jelenleg beszállítója valamelyik Magyarországra települt multinacionális vállalatnak. A már jelenleg is beszállítói pozícióban lévő cégek vezetőinek 96 százaléka úgy látja, vállalata a következő hat hónap során is megőrzi ezt a pozícióját.
A megkérdezettek értékesítési árai legnagyobbrészt, 65 százalékban nem változtak. A kérdezettek 24 százaléka számolt be vállalata árainak - átlagosan 11,7 százalékos - növekedéséről, míg 11 százaléka csaknem hasonló mértékű, 12,2 százalékos csökkenésről. Minden választ figyelembe véve a vizsgált időszakban a KKV-szektor értékesítési árai - a vállalatvezetők \"önbevallása\" szerint - mindössze 1,4 százalékkal nőttek, vagyis mindössze hatodával a fogyasztói árak növekedésének.
A belföldön értékesítő vállalatok négytizede úgy véli, hogy nem változik cége értékesítési helyzete a következő fél évben. A külföldön (is) értékesítő vállalatok vezetőinek egyharmada bízik abban, hogy külföldi értékesítési helyzete javul, s további 4 százalékuk, hogy jelentősen javul a következő 6 hónap során. A pesszimisták aránya lényegesen kisebb, összesen 13 százalék. .A saját előállítású készlettel rendelkező vállalatok vezetőinek 53 százaléka úgy látja, a következő hat hónapban nem változik ilyen jellegű készletállományuk. Egyharmaduk növekedést, 13 százalékuk csökkenést vár saját előállítású készletállományukban.
A kis- és középvállalkozások folyamatos, megfelelő szintű tevékenységét, illetve tevékenységük bővítését korlátozó, akadályozó tényezők közül a legfontosabbnak, a vizsgált vállalatok létét leginkább fenyegetőnek a gazdasági környezet bizonytalansága látszik. Erről a válaszadók 18 százaléka mondta, hogy szinte ellehetetleníti vállalkozását, és ezzel ez a tényező megelőzte még a szintén erős visszafogó erővel rendelkező tőkehiányt (14 százalék), valamint belföldi kereslethiányt (13 százalék) is. Feltétlenül említésre méltók a cégvezetők által feleslegesnek ítélt adminisztrációs korlátozások, amelyek a vállalkozások bő egynegyedének életét nehezítik meg jelentős mértékben.
