Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A hazai energiahatékonysági és munkaerő-piaci helyzet jó lehetőségeket adna a munkahely-teremtési célok megvalósítására, egy dinamikus épület-felújítási program több évtizedig több tízezer munkavállalónak biztosítana megélhetést - mondta a Heti Válasz energetikai konferenciáján Bencsik János klíma- és energiaügyekért felelős államtitkár. Az energhatékonysági programok és a megújuló energia hasznosítása 100-150 ezer munkahely létesítését tenné lehetővé, az agrárgazdaságban pedig 5-10 százalékos kiegészítő jövedelemet teremtene, 1-2 ezer szektorbeli vállalkozónak pedig megélhetést biztosítana az államtitkár szerint.
A kormány a zöld gazdaság és a megfelelő befektetői környezet megteremtéséhez egy zöld gazdasági adatbázist és online platformot hoz létre, amely a zöld gazdaság átfogó adatbázisaként a társadalom, a szolgáltatók és az állam számára is megfelelő információkat biztosítana (utóbbi például ez alapján megismerhetné egy-egy térség energetikai potenciálját és igényeit a döntéshozatal során).
Az államtitkár szerint a kormány egységesítené a háttérintézményeket annak érdekében, hogy a pályázatoknál egy egységes közreműködő háttérszervezet működjön közre. Az ősszel benyújtandó fenntarthatósági törvényjavaslat pedig tízezer lakos feletti településeken kötelezővé tenné energetikai tanácsadó alkalmazását.
Az energiastratégia kapcsán az államtitkár elmondta, 15-20 éves távlatban a paksi atomerőmű termelése nélkül nem biztosítható az ország energiaellátása. Bencsik úgy véli, a hőellátás területén 2030-ra 40 százalék közelébe emelkedhet a megújuló energia részaránya, ezzel kapcsolatban kérdésnek nevezte, hogy szabad-e olyan kötelező átvételben gondolkodni hosszú távon e területen, amely elsősorban a földgázra alapuló termelést támogatja.
Bencsik megismételte korábbi álláspontját, amely szerint nem kell közösségi forrásból támogatni a bioüzemanyag-gyártás minden formáját, ahogy fogalmazott, a közelező bekeverési arányt nem kell túllicitálni, nem exportra kell termelni, kisebb, decentralizált üzemekben kell előállítani a bioüzemanyagot, megkeresve, hogy közösségi alapon hogyan lehet optimális a felhasználás - többek közt a közösségi közlekedésben.
Az Új Széchenyi Tervben közel 30 milliárd forint áll rendelkezésre a szektor számára, ebből 11 milliárd forint - főleg önkormányzati - épületenergetikai felújtásokra. A Zöld Beruházási Rendszerben (ZBR) épületenergetikai fejlesztésekre 21,5 milliárd forint áll rendelkezésre. Bencsik szerint a ZBR II prorgramban döntésre váró pályázatokkal kapcsolatos döntést még márciusban meghozza a tárca, erre 16 milliárd forint áll rendelkezésre. Az államtitkár úgy véli, ebből 23 ezer panellakás és 2200 családi ház felújítása indulhat meg. Az alapban ezen kívül 4,5 milliárd forint áll rendelkezésre, a kormány spanyol partnerekkel tárgyal a kvótaeladásokról, ezek sikerességével még a nyáron kiírhatnak két családi házas programot, az egyik az újépítésű, a másikat pedig az 1992 előtt épült ingatlanokra. A panelprogram fennmaradó pályázatairól a szén-dioxid-kvótaeladások függvényében dönthet a tárca, az államtitkár szerint a második 23 ezer lakás felújítására is rendelkezésre állhatnak források.
A kötelező átvétel (kát) átalakítása kapcsán Bencsik úgy fogalmazott, "nem túl egészséges kompromisszum született, de megszületett", a kormány ezzel a kapcsolt energia kát-támogatásának társadalmi igazságtalanságát orvosolná. Az államtitkár szerint ugyanakkor nem szabad egyik napról a másikra kivenni a kapcsolt termelőket a támogatásból, a következő hetekben szakmai szervezetekkel is tárgyal a kormány a rendszer átalakításáról. Bencsik szerint kezelési módot jelenthet a szén-dioxid-kvótákkal való kereskedés is a kapcsolt termelők számára.
