A jegybankelnök a Népszabadságnak adott interjújában a napokban közzétett felügyelőbizottsági (fb) vizsgálattal kapcsolatban elmondta: az fb a szokásos menetrendje szerint ezeket a vizsgálatokat a szokásos menetrendje szerint egy jóval későbbi időpontban tervezte lezárni, de valamiért hirtelen fontos lett ezeket előre hozni. Az okát azonban az MNB vezetésével nem osztották meg.
A sietség azonban oda vezetett, hogy a bizottságban ülők nem tudtak teljes körűen tájékozódni, mert nem maradt rá idő - jegyezte meg Simor.
A jegybank saját belső ellenőrzési csapatának szokásos menete szerint a vizsgálók által készített véleménytervezetet - ami nem egyetlen oldalból áll - elküldik az érintett terület vezetőjének, aki ezt írásban véleményezi, s csak ezután, annak figyelembevételével alakul ki a végleges vélemény. A felügyelőbizottság viszont egyes vizsgálatoknál mindössze egy napot hagyott arra, hogy megismerjék az érintettek a határozattervezet tartalmát, és előfordult, hogy emiatt nem tudtak időben írásban reagálni, így az fb sem tudta beépíteni jelentésébe a választ - mutatott rá Simor, aki úgy vélte, hogy ez felveti annak a kockázatát is, hogy megalapozatlan határozatok születnek.
Akadt olyan vizsgálat, ahol egyáltalán nem voltak kíváncsiak az érintettek véleményére. A kommunikációs területet érintő egyik vizsgálat során például állítólag felvetődött a színlelt munkaszerződés gyanúja, ám ez a határozatba végül nem került bele. E szerződés kapcsán egyébként sem a kommunikációs szakterület, sem a jegybank vezetését nem hallgatta meg az fb - mondta a jegybankelnök, aki hozzátette: „ezek után érthető meglepődéssel fogadtam, hogy a vizsgálat ezen, végül határozatba nem foglalt része megjelent a médiában. Ezt csak megalapozatlan hangulatkeltésnek tudom értelmezni."
„Ahogy lefolytatták a felügyelőbizottság vizsgálatát, és amilyen eredményre jutottak, az számomra elég rossz előjel arra nézve, hogy mi várható a következő hónapokban" fogalmazott Simor a napilapnak.
Félreértik a KT-re vonatkozó törvényt?
Az új Költségvetési Tanács (KT) működésével kapcsolatban a jegybankelnök elmondta: tévesnek tartja a hatályban lévő törvény azon interpretációját, hogy a tanácsnak kizárólag a következő évi költségvetési törvényjavaslat vizsgálata lenne a feladat. Simor szerint ugyanis a törvényben látni, hogy a jogalkotó hosszú távú feladatokat tűzött ki célul, vagyis egy évnél hosszabb időtáv vizsgálatára is van felhatalmazása a tanácsnak.
Amikor pedig a KT véleményt alkot Magyarország államháztartási helyzetéről, akkor figyelembe kell venni a hosszú távú fenntarthatóság feltételeit is - mondta Simor.
A jegybankelnök szerint a tanácsnak érdemi kérdésekkel is sürgősen foglalkoznia kellene. Példaként a napirenden lévő 250 milliárdos költségvetési módosító csomagot említette, amellyel kapcsolatban megjegyezte: abszurd lenne, ha egy ilyen módosítást nem vizsgálhatna a tanács.
„Az adott év végén elfogadott költségvetési törvényt a következő év februárjában módosítják, mégpedig alapjaiban. Ha erről a tanácsnak nem kell állást foglalnia, akkor gyakorlatilag kiüresedett a munkája. Szerintem már erről a 250 milliárdos módosításról is ki kellett volna kérni a tanács véleményét, és hogy ez nem történt meg, az mulasztás a kormány részéről" - vélekedett Simor.
A Széll Kálmán Terv sok vetülete biztató
A Széll Kálmán Terv vizsgálatát is szükségesnek tartja Simor, mert nagyon komoly, hosszú távú kihatásai vannak a csomagnak. Ugyanakkor „a terv rendkívül sok vetületét" biztatónak tartja a költségvetés fenntarthatósága kapcsán. Ezek között említette a rokkantnyugdíjazást, általában a nyugdíjrendszert, illetve a munkaerőpiacot, a gyógyszerkiadásokat érintő terveket.
Ha a tőlük várt megtakarítás valóra válik, annak pozitív kihatásai lesznek Magyarország kockázati megítélésére, az államháztartás fenntarthatóságára - mondta a jegybankelnök, de azt is hozzátette, hogy a hiányolja azokat az információkat, hogy a kormány pontosan milyen intézkedésekkel fogja mindezt megvalósítani.
A jegybankelnök ugyanakkor azt is megjegyezte: lehet ugyan tudni, hogy vannak ilyen elemzések, hiszen a kormány zárt körben, elemzőknek tartott már tájékoztatót a részletekről. „Sőt tudomásunk szerint az Európai Unió központjába egy 40 oldalas elemzés is kiment a csomagról" - fogalmazott Simor, de például a Költségvetési Tanács sem semmi ilyet nem kapott. Véleménye szerint azonban a KT is megérdemelne annyit, hogy legalább ugyanazok az információk a rendelkezésére álljanak, mint az uniónak vagy a kiválasztott elemzőknek.
A devizahitelesek kérdése
Simor elmondása szerint az MNB-t nem vonták be a bankok és a kormány a devizahitelesek megmentésével kapcsolatban kiszivárgott frankárfolyam rögzítésével kapcsolatos megbeszéléseibe, ezért a felvetést kommentálni sem akarta. Annyit viszont megjegyzett, hogy a magyar bankrendszer stabil, tőkeellátottsága megfelelő, képes a későn vagy nem fizető adósok veszteségeit rendszerszinten elnyelni. Éppen ezért ezekre az intézkedésekre nem a bankrendszer stabilitása miatt lehet szükség, hanem a valóban meglévő szociális problémák kezelésére. A probléma azonban komplex értékelést igényelne - hangsúlyozta a jegybank elnöke.
