A hétfői kamatemelés politikai üzenetet hordoz magában, alapvetően nem lett volna szükség erre - véli Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Az inflációs kilátások az elemző szerint felülbecsültek. A forint ugyan gyengült és az ország kockázati felára is növekedett az elmúlt időszakban, de például a zloty is a forinthoz hasonló pályát írt le, azaz nem hazai események indokolták a gyengülést.
A Költségvetési Tanács megszüntetésével és a monetáris tanács körüli tervezett intézkedésekkel indokolható lenne a szigorítás, de a jegybank többször hivatkozott arra, hogy nem veszi figyelembe a napi mozgásokat - véli a szakértő.
Ezek a tényezők okozták az emelést, pusztán az inflációs kockázatok nem szolgáltak volna elegendő okkal a szigorításra - véli Samu János, a Concorde szakértője, aki szerint a szigorítással az MNB válaszolt a kormánynak.
A kamatemelés ellenére a szakértők nem számolnak azzal, hogy ez egy szigorítási ciklus első lépcsője lenne. Akkor lenne elképzelhető további kamatemelés, ha az inflációs kilátások jelentősen romlanak a jelenlegi várakozásokhoz képest, vagy a forint egy komolyabb leértékelődésen esik át - véli Samu, aki szerint a következő 1-2 hónapban a jegybank helyben hagyhatja az 5,5 százalékos alapkamatot.
Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője sem számol emeléssel. Akkor léphetne mégis így a monetáris tanács, ha a kormány további olyan intézkedéseket jelent be, amelyekkel a jegybank az emelés mellett érvelt - tette hozzá a szakértő.
