Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A miniszter a Napi Gazdaság kedden megtartott budapesti adókonferenciáján azt mondta: "a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer (...) megszűnik, a három pillérből kettő, az állami és az önkéntes marad".
A felhalmozott magán-nyugdíjpénztári vagyon kisebbik részét a Nyugdíjbiztosítási Alap hiányának kiegyenlítésére fordítja a kormány, jövőre 530 milliárd forintot, 2012-ben 250 milliárd forintot, a többit az államadósság csökkentésére, ami középtávon évi 300-400 milliárd forinttal csökkenti a költségvetés kamatterheit - magyarázta a miniszter.
Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője azt mondta, várható volt a lépés. Mint mondta, kérdés az, hogy 2012-től, amikor 250 milliárd forintot fordítanak a Nyugdíjbiztosítási Alap hiányának kiegyenlítésére, akkor a fennmaradó 280 milliárd forintot miből finanszírozzák.
Árokszállási Zoltánt, az Erste Bank elemzőjét sem lepte meg a miniszter bejelentése. Véleménye szerint fontos hangsúlyozni, hogy egyelőre nem lehet tudni, hányan lépnének át az állami pillérbe.
Az elemző kiemelte a nemzetgazdasági miniszter azon bejelentését is, hogy a februárban bejelentendő strukturális reformok 600-800 milliárd forint megtakarítást hoznak. Árokszállási Zoltán ezt pozitívnak értékelte, hozzátéve, hogy a bejelentésre a forint árfolyama is erősödött.
Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója azt mondta: a kötelező magán-nyugdíjpénztárak megszűnésére vonatkozó bejelentés nem javítja a befektetői hangulatot. Elmondta: minden olyan lépést, amely a hosszú távú költségvetési egyensúly fenntarthatósága ellen van, nem kedvelnek a befektetők. Nem tartja jó megoldásnak az elemző azt sem, hogy a felhalmozott tőkeállományból folyó kiadásokat tervez finanszírozni a kormány.
Az elemzők azonban arra is felhívták a figyelmet, hogy a részletek egyelőre nem ismertek.
