Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kormányfő eredeti terve az volt, hogy a deficit növelésével finanszírozza az adócsökkentést - emlékeztetett az újság a tavaszi választási ígéretekre. Csakhogy ez megbukott az EU és az Nemzetközi Valutaalap (IMF) vétóján. Ezután következett a bankadó, majd most a válságadó. Mindkét intézkedést megszavazta a parlament, ahol a kormánynak kényelmes többsége van, az érintettekkel való előzetes konzultáció elmaradt - közli a lap.
A bírálatok ennek dacára mérsékeltek: mindkét különadó népszerű a magyar lakosság körében, mert a pótlólagos terhek olyan ágazatokat érintenek, amelyeknek cégei túlnyomórészt külföldi befektetők ellenőrzése alatt állnak - mutatott rá a Berliner Zeitung, föltéve a kérdést: vajon alkalmasak-e ezek a lépések arra, hogy meggyőzzék a hitelezőket a magyar gazdaság új irányvonaláról?
A Morgan Stanley könyvvizsgáló elemzői szkeptikusak. Szerintük sem a hitelminősítő intézetek, sem az Európai Központi Bank nem győzhető meg olyan intézkedésekkel, amelyek időben rövid lejáratúak, végső soron pedig fékezik az érintett gazdasági ágazatok növekedését.
Az érintett vállalatok nyereségének mintegy felét viszi majd el a különadó. Orbán kormányfő hatásos érvvel kontrázza meg a bírálatokat: ha majd a magyar gazdaság ismét évi 4-6 százalékkal növekszik, akkor ezek a cégek is tekintélyes nyereségre számíthatnak. Csakhogy a miniszterelnök optimizmusát jelenleg nem sokan osztják - zárta írását a Berliner Zeitung.
Németországban és Európában növekszik a felháborodás a külföldi vállalatokat sújtó magyarországi különadó miatt - írta szombaton a Die Welt. Berlinben és Brüsszelben diplomatikus visszafogottsággal reagálnak a budapesti fejleményre - írta a lap -, ám emögött valódi bosszúság húzódik meg. "A (német) külügyminisztérium úgy véli, biztosítani kellene, hogy a pótlólagos megterhelés ne egyoldalúan a külföldi befektetőket sújtsa" - idézte a lap a tárca véleményét.
A Európai Bizottság már megkezdte annak vizsgálatát, vajon megengedhető-e a magyar válságadó. Axel Nitschke, a Német Kereskedelmi és Iparkamara (DIHK) külgazdasági igazgatója szerint a gyorsított eljárásban megszavazott, a nagy konszerneket sújtó új különadó árt a magyar gazdaságpolitika kiszámíthatóságába vetett bizalomnak, és veszélyezteti a vállalatok készségét új beruházások megvalósítására. A német liberálisok (FDP) strasbourgi EP-képviselője, Alexander Lambsdorff arra figyelmeztetett, hogy az "olyan adók, amelyek külföldi vállalatok ellen irányulnak, nem egyeztethetők össze az EU alapelveivel".
