Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke
Veszélyben a nyugdíjak kifizetése - ezzel is magyarázza a kormányoldal a magánpénztári járulékok eltérítését -, holott az utóbbi években ez a kérdés egyszer sem merült fel komolyan, hisz a 13. havi nyugdíj bevezetése után éppen a Fidesz javasolta a tizennegyedik havi ellátás bevezetését. A Nyugdíjbiztosítási Alapból a legfrissebb adatok szerint 2,989 millió nyugdíjas kap valamilyen ellátást, az idén összesen 2909 milliárd forint értékben - ez a GDP mintegy 11 százaléka. (Egy ember több címen is kaphat nyugdíjat, így a 2,9 millió ellátás nem tükrözi pontosan a nyugdíjasok számát.)
Közkeletű tévedés, hogy a nyugdíjakat az állami költségvetéstől független alapból fizetik - míg korábban lehet, hogy volt értelme e különbségtételnek, mára okafogyottá vált, ugyanis a nyugdíjalap az államháztartás szerves részévé vált. Az alap irányítása már teljes mértékben kormányzati feladat és önálló vagyonnal sem rendelkezik, míg a kilencvenes évek második felében voltak erre kísérletek - igaz, csúfos kudarccal záródott a tb-önkormányzatiság, illetve az általuk folytatott vagyonkezelés. Mára azonban a nyugdíjalap nem más, mint a központi államháztartás egy zsebe, amelynek gazdálkodásáért az állam felel.
A nyugdíjalap 2909 milliárd forintos nyugdíjkiadásával és a mintegy 25 milliárd forintos működési költségével szemben a járulékbevételek 2336 milliárd forintra rúgnak, vagyis a nyugdíjalap erőteljesen deficites lenne, ha a költségvetés nem pótolná ki az idén 596 milliárd forinttal a bevételeket. (Emiatt is hiba független alapról beszélni.) Az 596 milliárd forint nagyobb része - 372,4 milliárd forint - a nyugdíjreform miatt kieső bevétel, így ezeket nem járulékokból, hanem más adókból kell kipótolnia az államnak - ahogy az történik több mint 12 éve.
A jogszabályok szerint a nyugdíjalap nem lehet deficites, vagyis az állam garanciát vállal a kifizetésekre - így e szempontból nem helytálló az a kormánypárti érvelés sem, hogy a kieső bevételek miatt nem biztosított a nyugdíjak kifizetése. A tervek szerint a jövő évben a kormány nem tartaná meg az állami nyugdíjalapnak a magánpénztári befizetéseket - ezzel azonban nem a nyugdíjak kifizetésére teremt fedezetet (hiszen azt nem fizeti ki a nyugdíjakra, illetve nem halmozza fel a következő évek nyugdíjának kifizetésére), hanem a személyi jövedelemadó januártól tervezett csökkentésére.
A nyugdíjreform miatt kieső bevételeken túl a költségvetés további 198 milliárd forintot tesz át a nyugdíjalap nevű zsebbe, egyszerűen azért, mert a bevételek nem fedezik a kiadásokat. Ez részben a gazdasági válság következménye, de főként annak a költségvetési politikának köszönhető, amely az elmúlt másfél évtizedben csökkenteni próbálta az élőmunka terheit és ezt a nyugdíjjárulékok mérséklésével valósította meg.
