Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kormány hétfőn benyújtja a parlamentnek második akciótervét - jelentette be hosszas felvezető után Orbán Viktor miniszterelnök a Széll Kálmán Alapítvány szerdai rendezvényén.
A magyar gazdaságnak ki kell szabadulnia a múlt csapdájából, ez vezérli a kormány gazdaságpolitikáját - mondta Orbán leszögezve, hogy a megszorítások és az eladósodás politikájával szakítanunk kell. Hozzátette: az ország még mindig súlyos válságban van, ezért a válságban azokon a sor, akik eddig kevesebbet vállaltak - utalt a bankadó más szektorokra történő kiterjesztésére a kormányfő.
Pofon a magánnyugdíjnak
Ma havonta 30 milliárd forintot utalunk a magánnak mondott félállami nyugdíjrendszerbe, ezt válság idején nem lehet, nem bírja ki a nyugdíjrendszer - jelentette ki a miniszterelnök.
A kormányfő szavaiból kiderült: a kormány már idén novemberben megszünteti a magánpénztári átutalásokat, márpedig ez a magánpénztári szektor végét jelentené. 2011. december 31-éig felfüggesztik ezeket a befizetéseket, a magánnyugdíjpénztári tagok befizetései az állami nyugdíjkasszában landolnak, a visszalépést lehetővé tevő törvényt idén december végéig kidolgozzák.
A magánnyugdíjpénztári rendszer miatt kieső járulékokat a kormány nem téríti meg nyugdíjalapnak.
Miután az állam egyetlen fillért sem fizet a pénztáraknak, Orbán bejelentése arra utal, hogy a magánpénztári tagok befizetéseit az APEH nem utalná át a pénztáraknak. Ez a döntés ugyanakkor a magánpénztári rendszer végét jelenti, ezért is nyitja meg a kormány a visszalépés lehetőségét a kormány a pénztártagok számára.
Az a 8 százalék, amelyet a munkavállalók a magánpénztárakba fizetnek, 2010 november és 2011 decembere között tehát nem a magánpénztárakba, hanem az állami rendszerbe kerül. Ez az államnak évi 350 milliárdos kiadás megspórolását jelenti, viszont ugyanennyivel károsítja meg a több mint kétmillió magánpénztár-tagot.
Válságadó, családi adózás
A miniszterelnök elmondta: a bankadón túl további, három évre szóló válságadót vet ki a kormány, már az idéntől. A távközlési szektortól évi 61, az energiaszektortól 70, a kereskedelmi láncoktól 30 milliárd forintot szednek be évente, sávos kivetésben, hogy a legkisebbeket ne sújtsa. Ezeket az adókat a lezárt, 2009-es eredmény és bevétel alapján vetik majd ki. (A Napi Gazdaság Online kérdésére a Mol nem kívánta kommentálni az adóterveket.)
Orbán kijelentette: azoktól kér a kormány arányosabb közteherviselést, akik eddig ebből kevesebbet vállalhattak. Jó és kívánatos, ha egy vállalat komoly profitot termel, de itt az ideje annak, hogy azok adjanak többet, akinek van profitjuk.
A Tesco szerint az adó valójában a munkahelyteremtést és beruházásokat terhelné. Az áruházlánc közölte: ilyen adónemek bevezetése, ráadásul ilyen rövid határidővel és mindenféle egyeztetés nélkül komolyan fenyegeti a jó célok elérését. Az a piaci bizonytalanság, amit az ehhez hasonló lépések okoznak, kifejezetten hátrányos az ország megítélése szempontjából, különösen egy olyan időszakban, amikor Magyarországnak mindennél jobban szüksége van külföldi befektetésekre és az ezek nyomán keletkező új munkahelyekre, gazdasági növekedésre.
A kormány januártól bevezeti az új arányos, családi alapú személyi jövedelemadózást - mondta a miniszterelnök, aki szerint az adórendszer egyszerre lesz munka és családbarát.
A kiadások csökkentése érdekében a kormány leállítja még nem el nem kezdett PPP-beruházásokat, az előkészületben levőket pedig felülvizsgálják - mondta a miniszterelnök.
Azok a szerződések, amelyek még csak előkészületben vannak, el sem indulnak.
Orbán szavai szerint kormány a ország hiteleit a piacról akarja fedezni - nem pedig nemzetközi intézményektől, miközben tartani kell a 3,8 százalékos államháztartás hiánycélt és megalapozni a jövő évi, 3 százalék alatti deficitet, illetve beindítani a növekedést.
