Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az AP és a DowJones hírügynökség egyaránt arról számolt be, hogy az aktuális, hivatalos becslés szerint 600 és 700 ezer köbméter között lehet a Kolontár melletti zagytározóból kiömlött vörösiszap-mennyiség.
A hétfőn történt katasztrófa így a szennyezőanyag mennyiségét tekintve a mélytengeri olajszivárgás okozta környezetszennyezéshez fogható. A BP brit energetikai konszern Deepwater Horizon nevű kitermelő tornyánál április 20-án történt robbanás következtében 200 millió gallon, vagyis 757 ezer köbméter nyersolaj került a Mexikói-öbölbe.
Magyar kormányzati illetékesek korábban 1 millió köbméter - 264 millió gallon - körülire becsülték a zagytározó körüli településékre rázúdult vörösiszap mennyiségét - emelte ki az AP.
A BP szeptemberben kiadott összesítésében arról számolt be, hogy az olajszivárgás megakadályozására és a következmények elhárítására összesen 9,5 milliárd dollárt fordítottak. A munkálatokban még szeptember második felében is 25 ezren vettek részt, több mint 2500 vízi és több tucat légi járművel.
A BP az amerikai kormányzat nyomására egy 20 milliárd dolláros kártérítési alapot állított fel. Szeptember 20-ig 146 ezer kártérítési kifizetést teljesített a cég, összesen 639 millió dollár értékben.
Az áprilisi robbanásban 11 ember halt meg. A sérült kutat a baleset után öt hónappal, szeptember 19-én sikerült végleg lezárni.
A Kolontárnál október 4-én történt katasztrófában a péntek délutáni, hivatalos adatok szerint 6 ember halt meg. A sérültek száma 150 felett van. Pintér Sándor belügyminiszter pénteki tájékoztatása szerint az iszapkatasztrófa utáni helyreállítás sokmilliárdos nagyságrendű költségekkel jár majd. Nemzetközi sajtótájékoztatóján a tárcavezető elmondta: pillanatnyilag 4 ezer emberrel és mintegy 300 járművel dolgoznak a kárelhárításon, ennek költségeit egyelőre nem számolják, de pontosan feljegyzik.
Több időzített bomba is van
Közben a WWF természetvédelmi szervezet a magyarországi iszapömléshez hasonló balesetek lehetőségére hívta fel a figyelmet pénteken. A WWW németországi szervezetének vízügyi szakembere emlékeztetett az almásfüzítői tárolóra, ami közvetlenül a Duna mentén terül el, de a potenciális veszélyforrások közé sorolta a romániai Tulceában lévő alumíniumüzemet is, amelynek közelében 20 hektáron tárolnak mérgező vörösiszapot. Ugyanígy veszélyforrás lehet a szintén a román Duna-szakaszon található Galaciban (Galati) lévő alumíniumkohó.
Bécsben a WWW Duna-programjának igazgatója megemlítette: Szerbiában két kőolajfinomító is van a Duna közelében. Az egyik Pancsován (Pancevo) - ahol a finomítás mellett műtrágyát és vinylchloridot is gyártanak -, a másik Újvidéken (Novi Sad).
A WWF szerint további veszélyes üzemek állnak tervezés alatt, ezek között említették a Verespatakon tervezett aranybányát, ahol ciántechnológiával terveznek aranyat kinyerni a földből.
