Az ország felzárkózása nehezebb lesz a megváltozott nemzetközi körülmények miatt, és ezen ront a felvevőpiacok lassabb bővülése is - mondta Karvalits Ferenc, az MNB alelnöke a Közgazdász Vándorgyűlésen tartott előadásában. Ezért új növekedési modellre van szükség, ami jobban koncentrál a belső megtakarításokra. Ám az első lépés mindenképpen az államadósság csökkentése, de kérdés, hogy ezt milyen módon lépjük meg.
Az adósság elinflálása elvileg járható út lenne, de ettől mindenképpen óvott a jegybank alelnöke. Ugyan csökkenti az adósság szintjét, de más szereplőknél nagyobb költségekkel jár, gyengíti a forintot és az alacsony infláció melletti elkötelezettségbe vetett hitet ássa alá, ami a reálkamat emelkedését és a növekedési kilátások romlását hozza magával - fejtette ki Karvalits.
Egyes vélemények szerint, az adósság csökkentése mellett jelenleg még nem kell elköteleződni, elég csak középtávon letenni e mellett a garast. Ezt sem tartja járható útnak Karvalits, hiszen ekkor az uniós célkitűzéseket - például a kitűzött deficitcélokat - bukja az ország, és a tartósan magas szinten maradó kockázati prémiumok miatt a magasabb reálkamat visszaveti a már eleve alacsony szinten teljesítő beruházásokat, és így a növekedési ütemet.
Ebből is látszik, hogy az elmélet sok utat kínál fel, ám ebből nagyon kevés a járható csak - jelentette ki az MNB alelnöke. Ezért, a kormányzatnak stabil makrogazdasági környezetet kell teremtenie stabil államháztartási gazdálkodás mellett, mert a piaci bizalom visszaszerzése vezet el a csökkenő kockázati prémiumokhoz és ezáltal a csökkenő adósságszolgálathoz. Hosszú távon akkor lehetnek sikeresek az intézkedések, ha nem átmeneti, hanem strukturális lépések mellett dönt a kabinet, és a kiadási oldalra koncentrál.
Az államháztartás ugyan mesterséges ösztönzéssel nem tud élénkíteni, de - egy nemrégiben megjelent MNB-tanulmány szerint - három helyen tud segíteni a növekedésen: egyrészt az adórendszer átalakításával, másrészt az oktatás színvonalának emelésével - főként az alapfokú képzések esetén -, valamint a gazdaság duális szerkezetének mérséklésével.
Kikerülhetetlen a kérdés, amelyet Karvalits maga is felvetett: mit tehet a jegybank ezeknek a céloknak a megvalósításáért? Az alapkamat további mérséklésének gátat szab az a tény, hogy a forint vélhetően erős gyengülésbe kezdene egy vágás esetén és ez párosulva a svájci frank felértékelődésével elfojtaná azokat a növekedési lehetőségeket, amivel a monetáris enyhítés kecsegtetne. Ezért a kamat mérsékléséhez stabil gazdaságpolitikára van szükség és a jegybank feladata, hogy a hosszú távú kamatokat vigye lejjebb.
Ezt viszont az alacsony infláció tudja biztosítani, ezért az MNB-nek továbbra is a legfontosabb feladata, hogy őrködjön a hazai inflációs folyamatok felett - tette hozzá Karvalits.
