A (fő)felügyelők a 10 millió forint feletti kötelezettség- vállalásoknál kifogással élhetnek. Ez akkor következhet be, ha a kifizetés nem felel meg a költségvetés-politikai céloknak, a szükségszerűségnek vagy az időszerűségnek, s nincs összhangban a forrásszükséglettel illetve a kifizetés ütemezésével.
A költségvetési (fő)felügyelők tehát nem klasszikus "utólagos" ellenőrzést végeznek. A költségvetési (fő)felügyelők kirendelésről a kormány dönt, ez nem kötelezettség, hanem lehetőség az említett szervezeti körben.
A (fő)felügyelő legfontosabb jogosultsága, hogy a fentiek tekintetében javaslatot tehet az intézkedés felfüggesztésére, ezt az irányító szerv vezetője megfellebbezheti, így alakulhat ki egy többoldalú tárgyalás a lépés jogosságáról és fontosságáról.
A kirendelés célja a fejezet, a fejezethez tartozó költségvetési szerv, illetve az elkülönített állami pénzalap gazdálkodása és a költségvetés-politika összhangjának megteremtése.
A költségvetési (fő)felügyelő a kincstárnokkal kapcsolatos negatív tapasztalatok alapján nem részmunkaidőben, hanem főállásban végzi a tevékenységét, a munkáltatói jogokat és szakmai irányítást az államháztartásért felelős miniszter gyakorolja, ezzel biztosítható az egységes szakmaiság, a kormányzati szándék konzekvens érvényesítése - közölte válaszában az NGM.
