A reálgazdasági helyzet Magyarországon alapjában véve kedvező - főleg ahhoz képest, amit fél évvel korábban vártunk - mondta Ádám Zoltán, a Takarékbank Zrt. vezető elemzője. A cég most az idénre 1,4 százalékos gazdasági növekedést jósol, mi jövőre akár három százalékig gyorsul. Jelenleg a növekedést a bázishatások mellett a készletfeltöltések és a nettó export húzza. A háztartások fogyasztása idén még tovább csökken 1,5 százalékkal, ám 2011-ben már hasonló mértékű növekedés várható. A beruházások az idén már két százalékkal növekedhetnek, ami 2011-ben öt százalékra bővülhet.
Az export és az import is az idén 7,5 százalékkal nő, így öt milliárd eurós külkereskedelmi aktívum várható.
A korábbinál magasabb árindexet várnak 2010-ben az elemzők az élelmiszer és az energiaárak vártnál magasabb alakulása miatt. A tavalyi 4,2 százalékról idén 4,7 százalékra erősödik az infláció szerintük, majd 2011-ben 2,7 százalékot várnak. Az év második felében ugyanakkor az infláció látványos csökken a tavalyi áfa-emelés hatásai kikerülnek a bázisból.
A Takarékbank elemzői szerint az idén kormány teljesíti a 3,8 százalékos államháztartási hiánycélt - jövőre pedig a három százalék alatti hiányt - ugyanis nincs más választása, hisz a EU túlzott deficit eljárása keretében ellenkező esetben retorziókra számíthat. Az elemzők arra hívják fel a figyelmet, hogy a hiánycél tartásához kiadáscsökkentésre is szükség lesz. Ha a kormány arra gondol, hogy ezt az IMF vagy az EU nem kényszerítené akkor ezt hitelmegállapodás hiányában a piac kényszeríti ki.
Rossz hogy a kormány hivatalba lépése óta a magyar CDS- felárak elszakadtak a régiós áraktól - ez a trend a Kósa-Szíjjártó -féle nyilatkozattal kezdődött, amit tovább rontott a hét végi tárgyalások megszakadása. A növekvő kockázatok miatt a jegybank idő előtt leáll a kamatcsökkentéssel - további mérséklés már nem várható, épp ellenkezőleg, most már a kamatemelés elkerülése a kérdés. Ez nagyban függ a következő hónapok állampapír aukciótól és a forint árfolyamának változásától - itt lassú eróziót várnak az elemzők.
Jó hír, hogy a GDP növekedésnek köszönhetően a GDP arányos államadósság csökken és fizetési mérleg többlete mutat., így a külső finanszírozási többlet az idén a GDP három százaléka is lehet - köszönhetően a szuficites folyó fizetési mérlegnek és a pozitív tőkemérlegnek.
