Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az őszi önkormányzati választásoknak szerepük lehetett a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU-val folytatott tárgyalások sikertelenségében, ám nem biztos, hogy a piacok az októberi választásokig hagynak időt Magyarországnak, és ha nem születik "nagyon gyorsan" megállapodás, a hitelminősítők is ronthatják a magyar adóskockázati besorolásokat - vélekedtek hétfőn londoni felzárkózó piaci elemzők.
A londoni kereskedésben hétfőn jelentősen megugrottak a magyar államadósság-törlesztési leállás kockázata ellen kínált származékos biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) árazásai. Az egyik vezető londoni adósságpiaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision szakelemzői elmondták: a délelőtti kereskedésben 358 bázispont - minden 10 millió euró adósságra évi 358 ezer euró - volt a magyar szuverén törlesztési kockázatra köthető biztosítási kontraktusok ára a 316,4 bázispontos előző záró után.
Az államadósságok, és a versenygyengeségek nem egyik napról a másikra keletkeznek - emlékeztet a német Frankfurter Allgemeine Zeitung. Azok rendszerint egy évekig, sőt akár évtizedekig tartó hibás gazdaságpolitika következményei. Éppen ezért egy súlyos gazdasági helyzetben lévő ország szanálása nem történhet meg "egyetlen éjszaka alatt", hanem az a lakosság, a politika és a hitelezők részéről "nagy lélegzetvételt" kíván.
Az újság szerint Magyarország példája tipikus esete annak, hogy a hatalomátvétel után növekszik az új kormány késztetése arra, hogy elhatárolja magát az előd takarékossági irányvonalától. Fontos, hogy a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió ezt a politikát ne tolerálja, de ne is támogassa - vélekedett a Frankfurter Allgemeine Zeitung, hangsúlyozva, hogy a "kemény magatartás" a dél-európai gazdaságok szanálása érdekében is fontos.
Nyomás alá kerülhet a forint
Nyomás alá helyezheti a forintot, hogy egyelőre nem kap több hitelt Magyarország - írta a konzervatív osztrák Die Presse. A budapesti tőzsdén is eshetnek a részvények, ez hátrányos kihatással lehet az osztrák gazdaságra is; a magyarországi válság miatt nemrég az osztrák államkötvények kockázati felára is megnőtt.
Nem csupán a forint, hanem a lengyel zloty és más kelet-európai fizetőeszközök is "járulékos kárt" szenvedhetnek - írta hétfőn az EUobserver című, uniós kérdésekkel foglalkozó brüsszeli hírportál azzal kapcsolatban, hogy a hét végén nem sikerült eredményesen lezárni a nemzetközi hitelezők és Magyarország közötti esedékes felülvizsgálati tárgyalási fordulót.
A Die Presse úgy látja, a pénzügyi lobbi a jelek szerint legalábbis itt részsikert ért el. "Az IMF ugyanis kifejezetten arra szólította fel a kormányt, hogy a kiadási oldalon hajtson végre megtakarítást, az EU pedig kijelentette, hogy Magyarországnak vonzónak kell maradnia a külföldi befektetők számára." A lap adatai szerint az osztrák bankok 22 százalékos piaci részesedéssel rendelkeznek Magyarországon, s a "legrosszabb esetben" több mint 150 millió eurót kell befizetniük.
Demonstratív lépés az IMF-től
A Die Welt kommentárjának címében azt emelte ki, hogy az IMF nyomást gyakorol Magyarországra és támogatja Athént. A lap emlékeztetett arra, hogy a Nemzetközi Valutaalap felfüggesztette a Magyarországgal való hiteltárgyalásokat, mert elégedetlen a budapesti kormány takarékossági intézkedéseivel. Ezzel szemben Görögország esetében az IMF munkatársai dicsérték az eddig elérteket. A valutaalap ezzel nem csupán Budapestet helyezte "óriási nyomás" alá, illetve Athénnak nyújtott támaszt - vélte a lap. Az újság szerint a washingtoni szervezet mindezzel határozottan demonstrálta azt is: az Európai Unió helyesen cselekedett akkor, amikor a Nemzetközi Valutaalapot bevonta az euróállamok támogatását célzó mentőakciókba.
Az IMF ugyanis képes arra, amire az európai partnerek egymás között aligha - írta a lap, hangsúlyozva, hogy a valutaalap képes nyomást gyakorolni és kemény maradni, mindenekelőtt akkor, amikor a milliárdos hitelekről folytatott tárgyalások már befejeződtek, és a közös megállapodással létrejött takarékossági programok megvalósításáról van szó.
Ilyen jellegű hatékony nyomást az Európai Bizottság aligha tudna kialakítani, mint ahogy az euróüövezet államai sem. Az európai klubban ugyanis a nemzeti érzékenységek és a különböző politikai szövetségek legalább olyan erős szerepet játszanak, mint a gazdasági tények - fogalmazott a Die Welt, emlékeztetve arra is: amikor a mentőcsomagról folytak a tárgyalások, politikusok és gazdasági szakértők többször is utaltak arra, hogy a Nemzetközi Valutaalap rendelkezik a szükséges szakértelemmel a válságos méretű eladósodással küszködő országok szanálásához.
Tovább kell egyeztetni
Egyelőre csak a döntések elhúzódásáról van szó - jelentette ki Kovács Álmos, a korábbi Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkára. Végső döntést az ügyben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) esetében az igazgatótanács, illetve az Európai Unió ECOFIN-je (az unió gazdasági és pénzügyminisztereinek tanácsa) hozza majd meg.
Kovács Álmos, akinek 2008-ban az előző kabinet alatt szerepe volt a kényszerű készenléti hitelmegállapodás Nemzetközi Valutaalappal való megkötésében, aláhúzta: a tárgyalások megszakadása az unióval és az IMF-fel szerződött országokkal nem egyedülálló, a közelmúltban Lettországgal, Ukrajnával, majd Romániával is több olyan tárgyalási sorozat volt, amely után további egyeztetéseket tartottak. Mi több, a volt szakállamtitkár emlékeztetett arra: Magyarország történetében 1992-ben, illetve 1993-ban Kupa Mihály, illetve Szabó Iván pénzügyminisztersége idején is időlegesen hosszabb-rövidebb időre felfüggesztették az egyeztetéseket az IMF-fel.
Kovács Álmos kiemelte: a magyar kormány és az IMF-, illetve az EU-delegáció is úgy látja, további egyeztetések szükségesek a gazdaságpolitikai tervezett célok eléréséről. Ha a két nemzetközi szervezet úgy ítéli meg, hogy a kormány tovább halad az államadósság stabilizálása, majd csökkentése, az államháztartási hiánycél betartásában, akkor előbb-utóbb megegyezés várható.
Mint Kovács Álmos leszögezte, szó sincs arról, hogy az IMF és az Európai Unió diktálná azt, hogy a magyar kormány mit tegyen. A kormány lépéseiről meg kell győzni őket, hogy azok a célok elérését szolgálják, de az IMF, illetve az EU semmilyen konkrét lépést, tervezett intézkedést nem kényszerít rá az országra, csak a kormány saját döntéseit vizsgálja. Aláhúzta: előbb-utóbb a piacok is megnyugszanak, ha azt látják, hogy a magyar kormány a gazdaságpolitikai célokat illetően az előre eltervezett lépéseket folytatja, azaz kitart az államháztartás konszolidálása, a deficitcél teljesítése mellett.
