A kétharmados törvények - 1990-ben az SZDSZ-MDF paktummal - szűkített listája a konszenzusos demokrácia alapköve, ezen elképzelés szerint a fontos törvényeket nem lehet a mindenkori ellenzék nélkül módosítani. Ezért figyelte mindenki árgus szemekkel, hogy a Fidesz egymagában vagy csak alkalmi szövetségesekkel tud-e kétharmados többséget kialakítani az új parlamentben. A 1994-1998 közötti időszakban az MSZP-SZDSZ kormány kétharmados többséggel kormányzott, ami akkor nem járt együtt "alkotmányos forradalommal".
Egy párt a kétharmados többség birtokában nem kényszerül többpárti egyeztetésre, az alaptörvények módosítását - az egyszerű törvényekhez hasonlóan - belső pártalkuk mechanizmusában elfogadhatja. Ugyanakkor a mindenkori költségvetés vagy épp a büntetőjogi törvény egyszerű feles törvény, vagyis bármikor módosítható annak ellenére, hogy sokkal nagyobb hatású jogszabály, mint a kétharmados listán szeplő médiatörvény vagy épp a menedékjogi törvény.
A Fidesz - mondta el Kövér László választmányi elnök - négy kétharmados törvényt módosítana még a nyáron: az önkormányzati, a média, az állampolgársági és a választási törvényt. Ezek közül a legfontosabb az önkormányzati törvény módosítása lenne, ha a Fidesz a helyi közigazgatás átalakítására használná fel a többségét, ám ilyen programmal a párt nem rendelkezik, nem várható tehát, hogy pár hét alatt reformértékű javaslatokkal előrukkoljon.
Így marad az önkormányzati testületek létszámának - és a fővárosban a kerületek esetleges összevonásával az önkormányzatok számának - a csökkentése, ám erről is csak félhivatalos információkkal, a pártpotentátok által itt-ott elejtett félmondatokkal rendelkezünk. Az, hogy egy kistelepülésen nyolc vagy tizennyolc képviselő működik-e, nem oszt, nem szoroz, a kérdés az, hogy a ciklus hátralevő részében a Fidesz hajlandó lesz-e az önkormányzati rendszer átalakítására.
Az már biztos, hogy a magyar területi igazgatási rendszer legfeleslegesebb intézményei, a megyék maradnak, az eddig elejtett fideszes félmondatokból az tűnik ki, hogy a leendő kormánypárt nem híve a választott régiónak. A Fidesz többségű önkormányzatok az elmúlt hónapokban kilátástalan harcot vívtak a kormánnyal a helyi adók beszedésének központosításával - ezt a hatáskört vissza akarják szerezni.
Holott az önkormányzati reform célja pont az lenne, hogy a településen csak a helyi igazgatási ügyekkel foglakozzanak minél kisebb létszámban, nagy kérdés tehát, hogy lesz-e forrásokat és feladatokat újraosztó önkormányzati reform. Ha a Fidesz négy év alatt keresztülvinné az önkormányzati reformot és nem csak a képviselő-testületek létszámát csökkentené, azzal a magyar parlamentek 20 éves adósságát törlesztené.
Az ígértek szerint az első ügyek között kerül napirendre a választási törvény módosítása, amely megfelezné a parlament létszámát 2014-től. Ezzel a látványos döntéssel sokat nem spórol az állam, évi egy-két milliárd forinttal lenne csökkenthető a parlament költségvetése, bár érdemes lenne a felszabaduló pénzeket a megmaradó a képviselői fizetések emelésére fordítani, hiszen azok alacsonyak a versenyszférához mérten.
A Fidesz által tervezett állampolgársági törvény módosítása vélhetően teljes többséggel átmegy a parlamenten, ha a határon túli magyarok állampolgársága érdekében ésszerű javaslat születik. A magyar állampolgárság kiterjesztése nem jelent automatikusan szavazati jogot, ugyanis azt az állampolgárság mellett helyben lakáshoz is köti a törvény - legalábbis most.
A parlamenti kétharmad birtokában lehetőség van az alkotmány módosítására, illetve újraírására, ennek igénye időről időre előkerül, ha másért nem, állítólag rendkívül kínos egyes jogtudósoknak, hogy a köztársaság alaptörvénye az 1949. évi XX. törvény címet viseli, ami állítólag némi sztálinista mellékízt ad az alkotmánynak. Ugyanakkor a parlament működését szabályozó - kétharmados többséggel módosítható - házszabály szerint az alkotmányos menetrendről szóló határozati javaslatot csak négyötödös többséggel fogadhatja el a parlament.
Igaz, utána az alkotmány módosításához már elegendő a kétharmados törvény.
