Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Már nem a pénzügyi válsággal és annak elemzésével, hanem az arra adott válaszokkal, illetve annak utóhatásaival vet számot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a most publikált stabilitási jelentésben. A nyugat-európai gazdaságokban már megkezdődött a kilábalás - ám, hogy ez mennyire tartós, valamint hogy milyen új problémákat generál az állami beavatkozás, még nem világos.
A magyar gazdaság pénzügyi kockázatai csökkentek az elmúlt évben, ám továbbra is kockázatot jelent a magas külső adósság, illetve a magas államadósság szintje - mondta Tabák Péter a MNB igazgatója a pénzügyi stabilitási jelentés ismertetésekor. További kockázat a magyar bankrendszerben a magas hiteldíjmutató, illetve a magas, és lassan csökkenő devizaállomány, amelynek érdemi csökkenése a lassú gazdasági növekedés miatt nem is várható. Az elmúlt időszak költségvetési kiigazítása és az ennek nyomán megindult kamatcsökkentések csökkentik a kockázatokat.
További előrelépés, a körültekintő hitelezésről szóló szabályzók elfogadása - amely a devizahitelezés visszaszorulásával jár - mondta Tabák Péter. Továbbra is visszaesik a vállalati hitelezés és a közeljövőben is csak lassú növekedésre számít az MNB, bár a kereskedelmi bankok tervei szerint dinamikusabban kívánják növelni a hitelkihelyezéseket a vállalati szektorban - ám ezen szándékot fékezhetik a növekvő hitelezési veszteségek. A kockázatok mérsékelhetőek az állami garanciaprogramok és a kamattámogatások révén.
Az MNB szerint a vállalati hitelportfólió érdemi növekedésre csak 2011-től lehet számítani - hasonlóan a lakossági hitelezéshez. A bankok várakozásai szerint a vállalti hitelezés már az idén 6,4 százalékkal emelkedhet - a jegybank szerint ez az előrejelzés optimista. A magyar bankrendszer jövedelmezősége - a válság ellenére - magas maradt, s a pénzintézeteknek tavaly sikerült felülmúlni a 2008-as teljesítményt. A bankrendszer 2009-es adózás előtti eredménye 306 milliárd forint volt, ami a 2008 évit öt százalékkal haladta meg.
A profit jelentős része az állampapír portfoliókon keletkezett, a kamateredmény is magas maradt, ugyanis a csökkenő forintkamatok ellenére a marzsot tudta növelni a bankrendszer. A tulajdonosi tőkeemelések, a magas profit és a hitelezés visszafogása révén a bankok tőkehelyzete javult, a tőkemegfelelési mutató 11 százalékról 12,9 százalékra emelkedett. A bankrendszer idei jövedelmezőséget jelentős bizonytalanság övezi: tavaly az állampapírpiaci hozamokon nyertek nagyot bankok - ez már nem ismétlődik meg.
Ugyanakkor a hitelezési veszteségek továbbra is fennmaradnak - így a jövedelmezőség csökkenhet. Ha a bankok az aktivitásukat és marzsokat növelik, abban az estben fennmaradhat a tavalyi szintű jövedelmezőség. A MNB megfigyelése szerint ez utóbbival már élnek a bankok a marzsok növekedtek az elmúlt hónapokban - ami viszont gazdaságra nézve jelent növekedési kockázatokat. A bankrendszeri stressztesztek is azt mutatják, hogy mind likviditási, mint tőkehelyzete javult a kereskedelmi bankoknak, egy komolyabb devizasokk állíthatja a kereskedelmi bankokat likviditási problémák elé.
A stresszteszt eredménye szerint egy elhúzódó gazdasági válság esetén a magyar bankrendszer újabb 45-50 milliárd forintos pótlólagos tőkebevonásra szorulhat. A háztartások deviza-eladósodottsága még mindig magas - igaz az utóbbi hónapokban hozott intézkedések következtében növekszik a forinthitelek részaránya. A svájci frank alapú hitelek teljesen eltűntek a hitelkínálatból, a bankok euró és forintalapú hitelezésre álltak át.
A hitelezési kockázatokat jól jellemzi, hogy a banki nem teljesítő hitelek aránya 2009 végére a vállalatoknál 10, a háztartásoknál nyolc százalékra emelkedett. Ezzel párhuzamosan a hitelezési veszteség mind a két szektorban 2,5 százalékra nőtt. Az újrastruktúrált lakossági hitelek esetében a hitelek nyolcvan százalékát törleszteni tudják az adósok, ám az újragombolt hitelszerződések 20 százaléka továbbra is problémás.
