A pénteken nyilvánosságra hozott magyar, cseh és román makroadatok tanúsága szerint a magyar és a román jegybank további monetáris élénkítésre kényszerülhet, míg Csehországban - a várakozásokkal ellentétben - még egy ideig nem indulhat meg a kamatemelési ciklus.
A pénteken nyilvánosságra hozott - várakozásoknál gyorsabb ütemű pénzromlásról szóló - magyar és román januári inflációs adat elsősorban a fiskális intézkedések hatásait, mintsem a keresleti oldal nyomása miatt jelentkező árfelhajtó erőt tükrözik a HSBC elemzése szerint. A magyar, román és cseh negyedik negyedéves GDP-adatok pedig csak megerősítik a bank előrejelzését, miszerint a régió talpra állása még várat magára.
Bár a térség gazdaságaiban már a tavalyi harmadik negyedévben megindult a stabilizáció (a gazdaságok teljesítménye 2009 második negyedévében volt a mélyponton), az eurózóna, és kifejezetten Németország gazdaságának utolsó három havi gyenge teljesítménye tagadhatatlanul hatással volt a régióra is.
Az előzetes adatok alapján a HSBC szakértői úgy vélik, az újrakészletezés nagyban hozzájárulhatott az ipari aktivitás javulásához, s így a GDP-adatokhoz is, ám ennél jóval kedvezőbb hatása volt a 2008 utolsó negyedévi alacsony bázis-hatásnak mindhárom ország év/éves teljesítményét tekintve.
A növekedés másik fő forrása a nettó export bővülése volt, ám ennek pozitív hatása is alacsonyabb volt mint az előző negyedévekben. Szakértők ezt elsősorban azzal magyarázzák, hogy mind az autóipar talpra állását segítő roncsprémium-programok, mind a központi gazdaság-élénkítő intézkedések hatásai elenyészővé váltak. Az elemzés egyúttal arra is figyelmeztet, hogy az eurózóna vártnál lassabb fellendülése a továbbiakban a régió teljesítményét is visszavetheti.
A HSBC-nél egyelőre nem számítanak a lakossági fogyasztás fellendülésére, sőt, Csehországban annak további visszaesését vetítik előre a negyedik negyedéves adat tükrében.
