Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Napi Gazdaság pénteki számának cikke
- Azzal, hogy Andor László személyében a magyar biztosjelölt a foglalkoztatás, szociálpolitika és a társadalmi befogadás tárcájáért lehet felelős, Budapest kihozta a maximumot a "posztvadászatból"?
- Ha valaki ezt presztízskérdésnek tekinti, akkor első helyen azt kell említeni, hogy az EU harmadik legnagyobb költekező tárcájáról van szó. Valójában másfajta összhangokra kell vigyázni. Először, ha egy mód van rá, legyen kapcsolat a jelölt előélete és a rá osztott terület között. Másodszor, az ország szempontjából lehet releváns a poszt. Harmadszor pedig a jelölt elsődleges politikai támaszát adó pártcsalád érezze magáénak a funkciót. Az én esetemben tehát elsősorban olyan tárcák jöhettek szóba, amelyek gazdasági tapasztalatot igényelnek és egyben régiónk problémáinak kezelése szempontjából relevánsak. A foglalkoztatási biztosi ilyen, a válságkezelés időszakában fokozottan hangsúlyos poszt. Ennek keretében olyan, Magyarország számára kiemelten fontos területeken tevékenykedhetek, mint a munkahelyteremtés vagy a romaintegráció kérdése.
- Bár volt munkahelye, az EBRD üzleti alapon hitelez és fektet be, döntően a magánszektorban, az utóbbi másfél évben - és várhatóan a következő időszakban is - kiveszi részét a válságmenedzselésből is. Ön munkaügyi biztosként újra a válságkezelés közepébe kerül. Miben hasonlít és miben különbözik a két poszt?
- Az EBRD-ben és az Európai Bizottságban (EB) is a döntéseket komplex egyeztetési folyamat előzi meg, sokféle nemzeti szempontot kell egymással összhangba hozni. E tekintetben az EBRD talán még bonyolultabb terep is volt, hiszen ott a tengerentúli részvényesek érveivel is meg kellett találni a közös nevezőt. Eltérőek az eszközök - az egyik esetben hitel és befektetés, a másikban támogatás -, viszont az jól látszott, hogy mindkét helyen rugalmasan változtatni kellett az eszközök felhasználásán a válságkezelés érdekében.
- Január 13-án hallgatja meg az Európai Parlament foglalkoztatásügyi szakbizottsága. Hogy áll a felkészüléssel? Felkészült direkt, konkrét és nehéz kérdésekre is?
- Természetesen. A jelölésem óta eltelt két hónap az intenzív felkészülés jegyében telt. Felkészülésemet Budapesten és Brüsszelben is számos szakértő segíti. A foglalkoztatási biztosi hivatal szakértőivel még a két ünnep között is áttekintettük a dosszié legfontosabb kérdéseit. A meghallgatásnak azonban csak az egyik dimenziója a szakmai kompetencia tesztje. A képviselők ezt használhatják egy általánosabb személyiségvizsgálatra, hiszen a jelölt öt évre kapja meg a tisztséget, amely az unió egyik vezető posztja. A felkészülés jegyében az elmúlt hetekben nemcsak szakértőkkel, hanem mintegy két tucat EP-képviselővel is konzultáltam.
- Kovács László volt adó- és vámügyi biztos a közelmúltban úgy nyilatkozott, hogy mivel a biztosok nem nemzeti képviselők, szigorúan tilos az őket delegáló országok előnyben részesítése, legfeljebb a nemzetközi politikai színtér íratlan szabályai szerint rendelkezésükre állnak informális "lobbieszközök" - ám ezek használatához nem szükséges a miniszteri múlt. Politikusi tapasztalatok nélkül milyen eszközökkel készül?
- Politikusi tapasztalatok nem feltétlenül kellenek, politikai ismeretek és tapasztalatok viszont igen. A mai EB nagyobb és bonyolultabb, mint a korábbiak. A siker egyetlen lehetséges útja a nyitottság és a kooperáció. Azon biztosokkal, akikkel szakterületeink érintik egymást, kifejezetten szoros és folyamatos párbeszédre fogok törekedni, ami fórumot ad az érdekérvényesítésre is. Ilyen tematikus trió alakulhat ki például a gazdasági és az ipari ügyekért felelős biztosokkal, de ugyanúgy szoros együttműködésre lesz majd szükség a három "költekező biztos" (osztrák, román, magyar) között.
- Az EU-nak nincs közös foglalkoztatáspolitikája, viszont a tagállamok közös ügynek tekintik a foglalkoztatás előmozdítását és törekednek a stratégiák összehangolására. A mostani krízis messze a legsúlyosabb a nagy gazdasági világválság óta, és a munkapiacnak a vártnál több időre lesz szüksége a felépüléshez. Márpedig addig nincs vége a gazdasági válságnak, amíg a munkanélküliség az unió összes országában számottevően nem csökken.
- Mit tesz majd másként, mint az elődei?
- Vizsgálom annak lehetőségét, hogy miként lehet az én portfóliómba tartozó Európai Szociális Alapot (ESZA) és az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot (EGAA) még inkább a válságkezelés céljaira átállítani. Ez persze nagyrészt már megtörtént. Fontosnak tartom továbbá, hogy az EU és a tagállamok ne siessék el a gazdaságélénkítő programok leállítását, azaz minél később léptessék életbe az úgynevezett exitstratégiákat. Erről értelemszerűen viták lesznek. Szintén amellett fogok érvelni, hogy az élénkítésnél alkalmazott stratégiákban folyamatosan vegyék figyelembe a foglalkoztatási szempontokat, hogy elkerüljük a munkahelyteremtés nélküli élénkülést.
- A biztosi pozíció feladatai közé tartozik olyan stratégiák kidolgozása is, amelyek a válság szociális következményeinek elhárítását célozzák. Milyen irányban változtatná a 2014-től induló új költségvetési ciklusban az ESZA súlypontjait?
- Az ESZA következő ciklusbeli szerepénél sokan kiemelik azt a kérdést, hogy a kohéziós politika keretén belül vagy önálló alapként működjön. Ez fontos felvetés, mindkét szcenárió mellett szólnak érvek, a döntést bizonyosan sok vita előzi meg. Legalább ilyen fontos, hogy az ESZA-n belül az aktív munkaerő-piaci politikák támogatása kellő hangsúlyt kapjon. További fontos célnak tekintem, hogy minden tagállamban működjön az ESZA, azonban a szükségleteknek megfelelő arányokban. Az eredményesség és a hatékonyság javítása érdekében a végrehajtás technikai keretein is javítani kell a következő költségvetési ciklusban. Fejleszteni kell az allokációs mechanizmusokat, valamint az értékelést is.
- A szociális terület jogilag erősebbnek számít. Milyen változásokat szeretne itt keresztülvinni az öt év alatt?
- A tagállamok közötti nyitott koordinációra van lehetőség a szociális területen, de ez egyúttal feladat is, mert olyan kérdések merülnek fel, mint például a nyugdíjrendszerek összehangolhatósága. A portfóliómnak jogilag erős oldala a munkaügyi szabályozás - onnantól kezdve persze, hogy az új kezdeményezéseket sikerül elfogadni. Ez azonban kemény dió lehet, például olyan kérdésekben, amelyek a következő időszakban napirenden lesznek: ilyen a munkaidő-szabályozás és a kiküldött munkavállalók kérdése, mindkettő igen bonyolult "képlet".
- Az ön portfóliójába kerül a tagállamokba bevándorló közösségek integrációja is. Hogyan lehet ezen a területen "okosnak" lenni?
- Először is olyan elemi dolgokra kell gondolni, mint a nyelvtudás. Ahhoz, hogy a bevándorlók - akiknek jelentős része hosszabb távon is le kíván települni - be tudjanak kapcsolódni a társadalom kialakult mechanizmusaiba, nyelvtudásra, ismeretekre van szükségük. Másképp nem tudják például igénybe venni a munkaerő-piaci intézményrendszert sem. Az egyes tagállamoknak itt egészen eltérőek lehetnek a szükségleteik, ezt tekintetbe kell venni, amikor közös, uniós szintű cselekvésben gondolkodunk.
- Szaladjunk előre öt évet: melyik három téma sikeres kezelését említhetné a hálás utókor Andor László biztosságát értékelve?
- A foglalkoztatási biztos tevékenységének megítélésénél a fő helyen szerepel, hogy mandátumom lejártakor több munkahely lesz-e az EU-ban, mint öt évvel korábban. Ennek elérése az első számú feladatom. Fontos továbbá a szociálpolitikai oldal: a leghátrányosabb helyzetben lévő csoportok - nálunk a romák, máshol a társadalom perifériáján megrekedt bevándorlók - helyzetének javítása. A sok további kihívás közül a harmadik helyre talán az uniós gazdaság "zöldítését", zöld munkahelyek teremtésének ösztönzését tenném, ahol a szerkezetváltási igényből valamiféle foglalkoztatási akcióterv formálható.
- Az új bizottság a tervek szerint február 1-jén lép hivatalba. Hogy áll a munka- és lakóhelyváltással?
- Az elmúlt hónapokban a felkészülésre koncentráltam, a brüsszeli otthon kiválasztása még hátravan. A családom és én is nagy várakozással tekintünk életünk új fejezete elé, de kétségtelenül van egy kis fáziskésés, ami a költözködést illeti.
