Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az infláció vártnál magasabb szintjéhez elsősorban a szezonális élelmiszerek árának változása járult hozzá, azonban a különbség olyan marginális, hogy komolyabb módosításokra nem ad okot az inflációs prognózisokban - tudtuk meg Suppan Gergelytől, a Takarékbank elemzőjétől. Inflációs nyomás jelenleg nincs a magyar gazdaságban a szakember szerint, a mostani értékért így elsősorban a bázishatás a felelős.
Az üzemanyagoknál a tavalyi év vége áresése emelte meg az év/év indexet, ez pedig várhatóan decemberben még erősebben jelentkezik majd. A jelenlegi számítások szerint 5,7 százalékos éves szintű pénzromlásra a jövő hónapban - tette hozzá. Suppan szerint a 2009 egészére vonatkozó ráta 4,2 százalékot mutat majd, a jövő év közepétől pedig bőven 3 százalék alá eshet értéke.
Nehéz megjósolni, hogy a keresleti- és a bázishatás hogyan befolyásolja majd az árakat, ráadásul decemberben több egyedi hatással is számolni kell majd: a villamosenergiát érintő korábbi áremelés, illetve a távfűtés és az üzemanyagok árának csökkenése. Összességében a mostaninál is magasabbra, jóval 5 százalék fölé várható a ráta értéke az év utolsó hónapjában - mondta a Napinak Barta György, a CIB Bank elemzője. Ezzel a szakember szerint a 2009-es általános infláció 4,2 százalékot tenne ki.
Az alacsony árak nyomás alatt tarthatják a vállalati profitmarsokat, ami pedig a munkaerőpiacra gyakorolhat kedvezőtlen hatást. A mostani adat a jegybanki alapkamat további csökkentése irányába mutat, teret nyit az MNB számára a lazító ciklus folytatására 2010-ben - tette hozzá. A pénzromlás üteme 2010 közepén Barta várakozásai szerint 3 százalék alá csökkenhet, a jövő évi átlagos ráta pedig alig 3 százalék felett alakulhat. Ezzel kapcsolatban felfelé mutató kockázatot elsősorban a nyersanyagok árának emelkedése jelent, de jelen pillanatban erre kevéssé kell számítani.
Az infláció 6 százalék közelébe emelkedhet januárban és májusig valószínűleg nem is kerül az 5 százalékos határ alá - nyilatkozta a Bloombergnek Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője. A jövő év második felétől azonban a jegybanki becslések alatti, tartósan a 3 százalékot el nem érő tartomány a legvalószínűbb a szakember szerint.
A szezonális hatásokkal magyarázta a konszenzusnál magasabb inflációs értéket Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője is, akinek saját becslése 5,3 százalékos rátáról szólt. A középtávon kedvező inflációs képet azonban nem változtatta meg a mostani adat. Várakozásai szerint az év vége további emelkedést hoz majd, ami január-februárban tetőzhet, majd az áfa-hatás bázisból való júniusi kikerülését követően nagy zuhanásra számít az elemző. Jövő év decemberében számításai szerint 2,5 százalékos éves szintű pénzromlást mutathatnak az adatok.
