A tárcavezető szerint az elmúlt évben ugyanis mintegy 2000 milliárd forintos ágazati kibocsátás mellett átlagosan 10 százalék körüli nyereség képződött: a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások összesen több mint 78 milliárd forintos nyereséget értek el, és nagyjából ugyanennyire tehető a szektor egyéb szereplőinek eredménye is.
A meghallgatás egyébként kissé már a választási kampány jegyében zajlott: a miniszter elmúlt öt éves teljesítményét többnyire méltató kormánypárti képviselők megítélése szerint csak ekként lehetett értékelni az ellenzéki képviselők észrevételeit, kritikusabb kérdéseit, és legfőképp a bizottság fideszes elnökének, Font Sándornak a hozzászólásait. Utóbbi leginkább azt sérelmezte, hogy a tárcavezető úgymond kiszervezte a hatásköröket és feladatokat a minisztériumból - utalva ezzel az MVH és az MgSzH létrehozására, a földalap MNV Zrt.-hez kerülésére, és a kutatóintézetek értékesítésére. A meghallgatáson egyúttal a 2010-es nyugdíjba vonulását is bejelentő Gráf József erre csak annyit reagált, hogy megbízatásai alatt végig a szakmaiságra törekedett, bizonyos tevékenységek, hatáskörök - mint a támogatások kifizetése - pedig az uniós elvárások és szokások miatt kaptak függetlenséget.
Ez a szakmaiság szerinte az ÚMVP agrártámogatásainak elosztásán is látszik, mivel elsőként a versenyképes mezőgazdaság alapjait megteremtő beruházási jogcímeket hirdették meg. Így a következő két-három évben a megvalósuló beruházásoknak köszönhetően az unió legmodernebb állattartó telepein kezdődhet meg a termelés, ami várhatóan ismét az állatlétszámok növekedéséhez vezet majd.
Három éven belül ismét 5 millió sertés lehet az országban, a mostani valamivel több, mint 3 millióval szemben - mondta a tárcavezető. Azt a miniszter is elismerte, hogy az utóbbi években az alapanyag-termelés és export vált a leghangsúlyosabbá, azonban szerinte nem lebecsülendő az ebből származó tavalyi 6 milliárd eurós bevétel, ami várhatóan 2009-ben is hasonló nagyságrendű lesz.
A legtöbb képviselői kérdés mind kormánypárti, mind ellenzési oldalról a termőföld tulajdonnal, a cukorreformmal, a támogatások kifizetésének idejével, jogszerűségével, a Leader program, valamint az új agrár-környezetgazdálkodási programmal kapcsolatban hangzott el. A miniszter szerint az állami tulajdonú földek bérleti szerződéseinek határidő előtti újrakötését a vállalkozások által a beruházásokhoz fölvenni kívánt hitelek indokolják, a külföldiek földvásárlásával kapcsolatos moratórium meghosszabbításával kapcsolatos kérésünket pedig 2010. augusztus 31-ig kell jeleznie az Európai Bizottságnak az akkori agrárminiszternek.
A cukorreform jövő hét közepéig igényelhető diverzifikációs támogatásáról megjegyezte, hogy a komplex program célja a munkahelyteremtés, de a szakmai észrevételek alapján módosították a kiírást, és már a cukorrépa termelők is kaphatnak többletpontokat pályázatukban. Várhatóan még a héten jóváhagyják a kabai cukorgyár helyére tervezett bioetanol-üzem hitelszerződését - tette hozzá Gráf József. Az állatjóléti támogatások kifizetési rendszerét az Állami Számvevőszék észrevételei miatt át kellett alakítani, de várhatóan 2010 elején kifizetik a 2009-es támogatásokat.
Az idei SAPS támogatások még kifizetetlen 30 százalékát - mintegy 139,2 milliárd forintot októberben előlegként már kifizettek -teljes egészében várhatóan csak januárban utalja át a gazdáknak az MVH. Kérdésre válaszolta a miniszter közölte, hogy az előleg kiutalása előtt az MVH végzett a szükséges ellenőrzésekkel, így azokat jogszerűen fizették ki. Várhatóan januártól újra visszatérhetnek feladataikhoz az a 160 falugazdász, akit az ellenőrzések támogatása érdekében vezényeltek át a kifizető ügynökséghez. Január közepétől várható ugyancsak több tízmilliárdnyi beruházási előleg kifizetése is, addigra a kifizető ügynökség végez a támogatottak keresztellenőrzésével is - hangzott el az ülésen.
A területalapú támogatások előrehozott kifizetése miatt azonban például az erdészet idei támogatásai háttérbe szorultak: az agrártárca vezetése a napokban egyeztet a szakmai szervezetekkel arról, hogyan lehetne megoldani a problémát, melyik legyen az a támogatási jogcím, amelyet még az idén kifizetnek, és melyek csússzanak át a következő évre.
A családi gazdaságok lejáró kedvezményes hiteleivel kapcsolatos törlesztési problémák megoldásán is dolgozik a szaktárca - mondta a miniszter, bár azt megjegyezte, hogy többször tapasztalták, hogy azt eleve úgy vették föl a gazdálkodók, hogy nem állt szándékukban törleszteni.
A támogatási pénzek elkötésére is figyelnek a tárcánál - ezt vetették az ellenzéki képviselők legtöbbször az agrárkormányzat szemére -, ezért vizsgálódnak a Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal (KEHI) együtt a LEADER Közhasznú Egyesületnél a támogatási pénzek elkötése, felhasználása kapcsán.
