A megállapodás keretei és szövegezése már kész van, lényegében már csak a mértékek kérdésesek, és a felek már többször kinyilvánították mielőbbi megegyezési hajlandóságukat. A szakszervezetek szerint azért is fontos lenne a mihamarabbi megállapodás, hogy még az idén lefolytathassák a helyi bértárgyalásokat, és a dolgozók már januártól megkaphassák a módosított kereseteket és béren kívüli juttatásokat.
Miután a múlt héten a szakszervezetek komoly engedményeket tettek a minimálbér és a szakmunkás-minimálbér esetében, most elsősorban a munkáltatókon múlik, hogy lehet-e megegyezés - mondta a Napi érdeklődésére Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke. Múlt pénteken a munkavállalói érdekképviseletek javaslata 78 helyett 76 ezer forintos minimálbér volt 2010-re, és már nem ragaszkodtak a garantált bérminimum megállapításához használt 1,22-es szorzóhoz sem, de fenntartották azt a követelésüket, hogy reálbércsökkenést okozó számokban nem állapodnak meg.
Ez azonban eléggé leszűkíti a lehetőségeket: reálisan számolva 74,5 ezer forintnál nem lehetne kevesebb a minimálbér, mivel akkor az ehhez kötött szakmunkás-bérminimum esetében már bekövetkezne a reálbércsökkenés.
Pataky szerint megfontolandó lehet a kormány által ajánlott többlépcsős emelés. Azt persze a szakszervezetek is belátják, hogy vannak olyan cégek, ahol a válság miatt nem lesz lehetőség fizetésemelésre, de azt szeretnék elkerülni, hogy ott is az OÉT ajánlására hivatkozzanak, ahol lenne rá forrás, hogy kompenzálják az szja-változás miatti relatíve kisebb béremelkedést. Ráadásul akadnak vállalatok, ahol OÉT-ajánláshoz kötött a kollektív szerződés béremelési része.
A munkáltatók csak péntek reggel próbálnak egységes álláspontot kialakítani a tárgyalásokra, de az elmúlt heti konzultációkon már kiderült, hogy hajlandók rugalmasan kezelni a helyzetet - mondta Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára. Ugyan még nincs oldalegyezség, de figyelemre méltónak találták a kormány többlépcsős emelési javaslatát a szakmunkásbérről a munkáltatók is. A minimálbér esetében Dávid úgy vélte, a végleges mérték közelebb lehet majd a mostani 73 ezer forintos ajánlatukhoz, mint a szakszervezetekéhez.
A túlzottan magas minimálbér vagy a túlfeszített garantált szakmai bérminimum csak a munkanélküliség növelésére jó, ami sajnos enélkül is nőni fog - tette hozzá Dávid. Ezzel kapcsolatban Pataky Péter megjegyezte, hogy a KSH hosszú idősoros statisztikái alapján a foglalkoztatási rátában nem okozott jelentősebb változást a minimálbér emelése - a nagyobb kilengések sokszor inkább csak módszertani vagy korosztályi módosulásoknak köszönhetők. Ugyanez igaz a munkáltatói járulékterhek csökkenésére is, vagyis a foglalkoztatási rátát sokkal inkább a piaci körülmények befolyásolják, semmint a minimálbér növelése - tette hozzá Pataky.
